Ennek ellenére már a szavazás napján sejteni lehetett, hogy a jogállamiság és a demokrácia megóvása iránt oly elkötelezett bürokraták mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a tetten ért szövetségeseiket kimenekítsék a felelősségre vonás alól. A Brüsszelben csak »cinikusnak« bélyegzett jóslatok hamar be is igazolódtak. A korábban még a mentelmi jogot feleslegesnek nevező Magyar Péter mögött szinte gyorsabban összezárt a teljes nyugati establishment, mint az Antifa-terrorista Ilaria Salis és a nemzeti érdeket hírből sem ismerő Dobrev mögött. A nemzetközi baloldalnak tehát izgulni sem kellett, mindhárom EP-képviselőjük mentelmi joga sértetlen maradt, ezáltal pedig a politikai értelemben vett zsarolhatóságuk is. (…)
Ha van olyan, aki figyelemmel kíséri az európai ügyeket, és úgy véli, hogy Brüsszelben önmagáért beszélt az EP-elnök hallgatása a kettős mérce vádjainak felmerülésekor, vagy aki szerint a »politikailag független« jelző használata az Európai Parlament esetében a liberális-progresszív média egyik legnagyobb ferdítései közé tartozik, az nem téved nagyot.
Ugyanis a közelmúltban, szintén egyes politikusok mentelmi jogainak a felfüggesztéséről tartott korábbi szavazások kimenetelei azt mutatják, hogy Brüsszel egy elfogult, baloldali bűnszervezetté züllött.”