Bár a magyarországi hírek kevéssé szólnak erről, 2025. július 13-a óta egy komplett etnikai tisztogatás zajlik a dél-szíriai Es-Szujavda (Suwayda) városban a helyi drúz közösség ellen.
Az elkövetők a szír kormányhoz köthető iszlamista fegyveresek, és ugyan a szír kormány tagadja az érintettségét, és azt állítja, megvédik a drúzokat, a Reuters és más nagy hírügynökségek szerint a támadók és a kormány közötti kapcsolat világos. Az internetre felkerült és hitelesített videók megdöbbentők, bizonyos értelemben az október 7-i izraeli Hamász-tömegmészárlás jeleneteit juttatják az ember eszébe:
az egyik (figyelem, nagyon megrázó!) felvételen drúz férfiakat vezetnek ki egy emeletes ház erkélyére, arra utasítják őket, hogy másszanak a korlátra, majd egyesével a mélybe lövik őket.
Sajtóhírek szerint egy helyütt egy protestáns lelkészt és teljes családját kiirtották.
Más videókon „csak” megalázzák a férfiakat azzal, hogy levágják a szakállukat. A sajtóhírek szerint legkevesebb 200 civil áldozat van, és tízezrek menekültek el a városból. Ez persze nem az egyetlen etnikai tisztogatás, amely mostanában zajlott Szíriában, idén márciusban a sokak által a korábbi rezsimmel azonosított alavita kisebbség tagjait ölték halomra, és áprilisban már egyszer zajlott egy tömeggyilkosság a drúz lakossággal szemben.
De kik azok a drúzok, és mi a konfliktus oka a szír kormánnyal?
A drúzok Szíria lakosságának körülbelül három százalékát teszik ki, vagyis körülbelül 700 ezren lakják az országot. A drúz vallás egy ábrahámi, monoteista hitrendszer, amely az iszlám irányzatából alakult ki, de ma már önálló vallásnak tekinthető. A legtöbb drúz ma nem tartja magát muszlimnak, mivel hitük számos alapelemében eltér az iszlám tanításaitól (például nem böjtölnek ramadánkor, nem zarándokolnak Mekkába, és nem fogadják el Mohamedet prófétaként). A történelem során a drúzokat gyakran üldözték különféle muszlim hatalmak, ezért zárt közösségben élnek, hitükbe nem lehet sem belépni, sem kilépni, és gyakran rejtve tartják vallási hovatartozásukat.
Drúzok eközben Izraelben is élnek, ahol valamivel több mint a lakosság 1%-át adják.
Ezt is ajánljuk a témában
Apró szikra lobbant Szíria déli tartományában, és nőtte ki magát hatalmas tűzvésszé. A drúzok védelmében Izrael légi csapásokat hajtott végre Damaszkusz ellen, és aztán minden elszabadult.
Az izraeli drúzok döntő többsége azonosul az izraeli állammal, részt vesz a politikában és szolgálhat a hadseregben is, egészen magas rangokat is elérve, mint pl. Gaszan Alijan vezérőrnagy.
2007-ben két hétig még egy drúz (ügyvivő) államelnöke is volt Izraelnek Madzsali Vahabi személyében.
A drúzok híresek harcosaikról, katonanépnek tartják magukat, és alapvetően ahhoz az országhoz lojálisak, ahol élnek, ám Izraellel „vérszövetség” köti össze őket, hiszen a drúzok az izraeli hadsereg megbecsült katonái.
Nem is véletlen, hogy miután az Aszad-rezsim megbukott tavaly decemberben, az izraeli hadsereg részben benyomult a szíriai Golánra, és egy „ütközőzónát” hozott létre, abból az okból, hogy megvédje a helyi drúz lakosságot.
A magyarázatot a „nemzetközi közösség” nem fogadta el, és az ENSZ még decemberben felszólította Izraelt, hogy azonnal vonuljon ki Szíriából. Ezt követték aztán a tavaszi és nyári tömegmészárlások, melyek során, egyébként nem meglepő módon, a szunnita szélsőségesek részben azzal vádolták a drúzokat, hogy egy idegen állam – Izrael – ügynökei. Izrael tisztázta, hogy kész megvédeni a drúzokat, és az izraeli légierő kisebb bombázásokat is végrehajtott az érintett területen szír kormánycélpontokkal szemben, jelezve: készen állnak a kisebbség oldalán való fellépésre. Ezt Jiszrael Kac izraeli külügyminiszter is megerősítette. A drúzok természetesen magukat is igyekeznek megvédeni, és bár a szír kormány médiája erőteljesen terjeszti a narratívát, hogy a drúzok végeznek mészárlást a beduinokkal szemben, ezt számos nyugati megfigyelő és forrás eltorzított hírnek vagy álhírnek nevezi.
A közösségi médiában durva uszítás zajlik a drúzok ellen, élőben közvetítenek kivégzéseket, kínzásokat, ami a dzsihadista elkövetők jól ismert módszere.
Bár a drúzok kapcsolata olyan értelemben összetett a szír kormánnyal, hogy van néhány – valószínűleg a szír kormány által kitartott – drúz vezető, aki elutasítja Izrael segítségét, és hangsúlyozza a rezsim iránti hűségét, de ez valójában egy politikai küzdelem, egy rendszer ráerőltetése egy közösségre, amely nem bízik benne.
A drúzokat (ismét) senki sem kérdezte meg a Nyugaton, hova szeretnének tartozni, csak Izrael támogatja a drúz népet és jogait.
Az eredmény egy szunnita–drúz polgárháború. Ez jön le aztán úgy a nyugati nyilvánosságban, hogy „Izrael bombázza Szíriát”, „Izrael vonuljon ki Szíriából”.
A Nyugat ismét szemet huny, miközben egy őshonos kisebbséget a szemünk láttára számolnak fel.
(Fotó: képernyőfotó)
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Hogyan lesz valaki a húszas évekbeli fajvédőből embermentő? Milyen érvei voltak a katolikusoknak a gyűlölet ellen? Veszprémy László Bernát írása.
Mit tesz egy anya, akinek elrabolják a gyermekét? Az egész világot beutazza érte, lobbizik, könyörög, követel. Ez tette Rachel Goldberg-Polin is, aki most könyvben írta meg mi történik akkor, ha az ember hiába tesz meg mindent, nem tudja megmenteni azt, akit szeret.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
A 70. Eurovíziós Dalfesztivál egyszerre szólt a zenéről és a politikai feszültségekről. Bulgária ünnepel, miközben Izrael szereplése mély válságba sodorta a versenyt.
Az izraeli hadsereg Gázavárosban légicsapást hajtott végre Iz ad-Dín Haddád, a Hamász gázai katonai vezetője ellen.
Gideon Szaár szerint több nyugat-európai kormány tudatosan próbálja elszigetelni Jeruzsálemet.
Valószínűleg a világ legbalszerencsésebb portása...
Elektronikus támadás miatt megszakadt a navigáció, miközben John Healey Észtországból tért vissza.
