Izrael most tényleg nekiment Gázavárosnak, de akad egy kis gond

Augusztus 20-án és 21-én Izrael hivatalosan is megindította a katonai hadműveletet a Gáza északi részén található Gázaváros bevételére, csakhogy ehhez 60 ezer tartalékos katona behívására, valamint 20 ezer, már szolgálatban lévő katona szolgálati idejének meghosszabbítására van szükség – írta meg a CNN.

Az izraeli hadsereg már Gázaváros peremén tartózkodik – jelentette be szerdán az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Effie Defrin dandártábornok. Izrael egyúttal felszólította a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy kezdjék meg a város palesztin lakosságának evakuálását a támadás előtt. A dandártábornok arról is beszélt, hogy a katonai művelet három fő szakaszra tagolódik: 

Egy izraeli katonai tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy az izraeli csapatok már részben bekerítették a várost, és néhány egység már a Zeitoun nevű városrészben tevékenykedik, amely a belvárostól nyugatra található. Az IDF elkezdte előkészíteni a város evakuálását, ennek részeként több sátrat is felállítottak a menekülni kényszerülő palesztinok számára, azonban hivatalos evakuációs figyelmeztetéseket még nem adtak ki.

Amikor az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta Gázaváros elfoglalását, úgy számoltak, hogy az akció akár öt hónapig is eltarthat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonban szerdán utasította a hadsereget a művelet felgyorsítására.

A jelek szerint azonban Izraelnek nem lesz könnyű dolga, ugyanis mind belföldön, mind külföldön sokan helytelenítik a készülő támadást.

Egyre többen utasítják vissza a katonai szolgálatot

Egy, a jeruzsálemi Héber Egyetem Agam Labs kutatóintézete által végzett friss felmérés szerint az izraeli katonák körülbelül 40 százaléka azt állította, hogy „kissé vagy jelentős mértékben” elvesztette motivációját, míg csupán a megkérdezettek 13 százalékának nőtt a harci kedve. A kutatás rávilágít az izraeli hadsereg előtt álló súlyos kihívásra: 

Az izraeli hadsereg vezetői többször is kérték a kormányt, hogy az emberhiány miatt sorozzák be az ultraortodox férfiakat is, akiknek túlnyomó többsége azonban elutasítja a katonai szolgálatot – ezzel nehéz helyzetbe hozva az ország vezetését, amely széles körű mentességet próbál biztosítani számukra. Ezek a kiváltságok azonban felháborodást váltanak ki a szolgálatot teljesítők körében.

Egy kisebb tartalékos szervezet, a Soldiers for Hostages, többször is felszólította a katonákat, hogy tagadják meg a parancsokat. Emellett sok tartalékos is egyszerűen nem jelenik meg a behíváskor, bár az IDF nem közöl hivatalos adatokat arról, hányan döntenek így.

Nagy a külső nyomás az izraeli kormányon 

Izraelre a belső nyomás mellett külső kritika is nehezedik, mivel a nemzetközi közösség több szereplője is elítéli a Gázaváros elleni támadást. A hadművelet bejelentését követően az ENSZ, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is nyíltan bírálta Izraelt.

Az ENSZ és a Vöröskereszt súlyos humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, különösen a civil lakosságot és a gyermekeket fenyegető veszélyekre hivatkozva.

Az izraeli civil lakosság részéről is nő a nyomás: a foglyok családjai és különféle civil szervezetek polgári tiltakozásba kezdtek, mivel attól tartanak, hogy a művelet a Hamász fogságában lévőkre is veszélyes lehet.

Nyitókép: Jack GUEZ / AFP