Az USA korlátozza a magyarok vízummentességét, reagált a Belügyminisztérium
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
Az amerikai nagykövet Donald Trump beiktatása előtt egy héttel távozott az országból, és a mérleget elnézve, nem volt sok köszönet a szolgálati idejében.
Mint ismert, január 13-án elhagyta az országot David Pressman amerikai nagykövet, akinek szolgálati idejét sokan a „rendhagyó” és „szokatlan” jelzőkkel jellemezték. Korábban ugyanis
még nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete ennyire nyílt és aktív szerepet vállaljon a hazai baloldal politikai építkezésében.
Az alábbiakban összeszedjük, hogy mit „köszönhet” Pressmannek Magyarország. Emlékezetes többek között, hogy az amerikai nagykövet még 2022 nyarán megszüntette az akkor már 43 éve létező kettős adóztatási egyezményt, melynek okát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Magyarország ellenállását nevezte meg a globális minimumadó bevezetésével az azzal járó adóemeléssel szemben.
A tárcavezető akkor hangsúlyozta, hogy „mi, magyarok sokat dolgoztunk azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói”. Majd rámutatott, hogy
a globális minimumadó bevezetése azt jelentené, hogy a magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne.
Ez magyar munkahelyek tízezreit sodorná veszélybe” – tette hozzá.
Szijjártó arra is kitért 2022 júliusában, hogy „bármekkora is rajtunk a nyomás – természetesen nem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyeit, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal” – fűzte hozzá.
Kapcsolódó vélemény
Az ok egyértelmű: Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének.
2023 augusztusában robbant a hír, hogy az Egyesült Államok élesen korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programjában a 2011 és 2020 között kiadott új útlevelekkel kapcsolatos biztonsági aggályok miatt.
Mint ismert, az amerikai vízummentességi program keretében a részt vevő országok állampolgárai turisztikai vagy üzleti céllal akár 90 napra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba, ehhez csupán egy úgynevezett elektronikus utazási engedélyezési rendszerre (ESTA, Electronic System for Travel Authorization) van szükségük.
Azonban 2023 nyarának végétől a magyar útlevéllel rendelkezők számára az ESTA érvényessége két évről egy évre csökkent, és az ESTA csak egyszeri használatra lesz érvényes.
Az akkori értesülések szerint az USA az összes kettős állampolgár adatait – elsősorban a kárpátaljai és vajdasági magyarok adatait – akarta megszerezni Magyarországtól.
Az amerikaiak akkor azt mondták, hogy ha Magyarország nem adja ki ezeket az adatokat, akkor eltörlik a kedvezményeket.
Végül eltörlés helyett csak szigorítottak. Természetesen a Belügyminisztérium sem hagyta szó nélkül a döntést: bosszúnak nevezte az amerikai intézkedést.
Ezt is ajánljuk a témában
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
Emlékezetes, hogy alig két héttel Donald Trump hivatalba lépése előtt a Biden-kabinet szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a magyar miniszterelnök kabinetfőnökét, amelyet egyesek a távozó amerikai nagykövet, David Pressman bosszújának tartanak, mások pedig úgy vélik,
a demokraták egy utolsó gesztussal kedveznek a magyar ellenzéknek”.
Kiszelly Zoltán politikai elemző a történtek kapcsán az Origónak azt nyilatkozta, hogy szerinte az intézkedés célja az amerikai–magyar kapcsolatok mérgezése, valamint Trump politikai mozgásterének nehezítése.
„Ez egyfajta bosszú, hiszen
Pressman nagykövet nem volt sikeres a kormány leváltásában, és a »guruló dollárok« sem érték el a kívánt hatást”
– fogalmazott Kiszelly, hozzátéve, hogy a 2022-es magyar választások után sem tudta elérni azokat az eredményeket, amelyeket a demokraták reméltek tőle.
Érdemes felidézni azt is, hogy 2024 májusában is több mint 30 millió forintnyi amerikai közpénz érkezett „a magyarországi országos és helyi független média támogatása, valamint a sajtószabadság védelme és erősítése” érdekében. Akkor a Soros György hálózatával kapcsolatba hozható Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely eredményt hirdetett a Szabad média pályázaton helyi és tematikus, de országos médiumok is kaptak forrást az Amerikai Egyesült Államok Budapesti nagykövetségétől, vagyis David Pressmanéktől.
Az említette időszakban az Élet és Irodalom 4,5 millió forintot; a Fókusz Stúdió: 5,194 millió forintot; a Magyar Narancs: 3,826 millió forintot vagy a Szegeder.hu 2,131 millió forintot kapott.
Egy korábbi körben pedig más médiumok – például a Telex, Nyugat.hu, Átlátszó.hu, Klubrádió – kaptak jelentősebb támogatást. A Magyar Nemzet összeállításában arra is emlékeztetett, hogy a pályázat kiírói ugyanaz a Soros György alapítványaihoz köthető kör volt, és a finanszírozó is az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége volt, azonban ekkor több mint 115 millió forintot osztottak szét.
Ezt is ajánljuk a témában
Több mint 30 millió forintnyi amerikai közpénz érkezik „a magyarországi országos és helyi független média támogatása, valamint a sajtószabadság védelme és erősítése” érdekében.
Nyitókép: Szentgallay Bálint / AFP