Mindezeket a kifejezéseket a trumpizmus leírására használják. A Le Monde publicistája szerint a rendelkezésre álló kategóriák nem tűnnek elegendőnek, ezért össze kell őket kapcsolni, néha erőszakkal, hogy a lehető legjobban meghatározhassuk a kiszámíthatatlan 47. amerikai elnökséget.
Egy olyan fogalmi keretben, amely a trumpizmust jellemző ideológiai zűrzavar történetét meséli el, láthattuk, hogy globális nacionalizmusként írják le, az izolacionizmus és a hegemón törekvések keveréke miatt; posztliberális konzervativizmusként, a klasszikus liberalizmus normáival való szakítása miatt; totalitárius kapitalizmusként, piaci autoritarizmusa miatt; vagy „fosszilis populizmusként”, a múlt energiáihoz való ragaszkodása miatt – fejtegeti a szerző.
Szerinte ugyanakkor más politikai történetekbe is bele kell ásni magunkat: a francia (neobonapartista patrimonializmus), a római (a techno-cezarizmus fogalmával, amely akkor jelent meg, amikor még csak ismerkedtünk a techno-libertarianizmussal), az olasz (a berlusconizmussal, amely a hírességek, a botrányok és a médiamanipuláció iránti ízlést jellemzi).
A Le Monde szerint „Putyin, Orbán, Perón lehetővé teszik más összetett nevek megalkotását, amelyek illusztrálják Trump demokratikus normák elleni támadásait, Európa-ellenességét vagy karizmatikus vezetői tevékenységét”.
Meg kell jegyezni, hogy az átnevezés a jelenlegi amerikai elnök specialitása.