A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
Magyar Péter újévi megszólalásában a munkaerőpiac kérdését állította a középpontba, és kormányra kerülése esetére radikális gazdaságpolitikai fordulatot ígért. A Tisza Párt elnöke szerint ugyanis a vendégmunkások jelenléte akadályozza a reálbérek emelkedését, ezért teljes tiltást hirdetett meg az Európai Unión kívüli munkaerő alkalmazására. A gazdasági adatok és vállalati tapasztalatok azonban ennél összetettebb képet rajzolnak a magyar munkaerőpiac működéséről – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.
Az Orbán Viktor évnyitó sajtótájékoztatóját követően Magyar Péter részletesebben is indokolta álláspontját. Értelmezése szerint Magyarországon azért maradnak el a béremelések a környező országokhoz képest, mert a kormány lehetővé teszi, hogy vendégmunkások alacsonyabb bérért végezzék el ugyanazt a munkát. Elemzésünk azt vizsgálja, mennyire támasztható alá ez az állítás a gazdaság működésének tényleges tapasztalataival, és milyen következményekkel járna az ígéret végrehajtása.
A vállalati gyakorlatok azt mutatják, hogy az EU-n kívüli vendégmunkások alkalmazása nem elsősorban a bérek leszorításáról szól.
A munkaerő-kölcsönzés, a szállás, az adminisztráció és a toborzás miatt ez a forma gyakran kifejezetten drágább, mégis szükségessé vált ott, ahol tartós és strukturális munkaerőhiány alakult ki. Az ipari és logisztikai szektorban a folyamatos termelési kényszer és a határidős beszállítói szerződések olyan kockázatot jelentenek, amelyet a hazai munkaerőpiac önmagában nem képes kezelni. A globális értékláncokba beágyazott magyar gazdaságban a termelés leállása nem béremelkedést, hanem megrendelések elvesztését hozza magával.
Magyar Péter érvelése leegyszerűsíti ezt az összetett helyzetet, amikor a vendégmunkások jelenlétét politikai és morális problémaként állítja be. A magyar munkaerőpiac működését azonban alapvetően demográfiai folyamatok, elvándorlás, valamint területi és ágazati különbségek alakítják. Számos térségben egyszerűen nincs elegendő munkavállaló a meglévő állások betöltésére, miközben máshol eltérő típusú munkahelyek maradnak betöltetlenül. A vendégmunkások ezért jellemzően nem a magyar munkavállalókat kiszorító szegmensekben jelennek meg, hanem ott, ahol a hazai kínálat strukturálisan elégtelen.
A politikus beszédében a jelenség a multinacionális vállalatok visszaéléseként jelenik meg, amikor azt állítja, hogy „külföldi multik, állami milliárdokért, nem magyar munkaerővel termelnek”. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb. Az autóiparban, az elektronikai gyártásban vagy az akkumulátor-ipar egyes területein a folyamatos termelés és a stabil munkaerő-ellátás alapfeltétel. Ezekben az ágazatokban a munkaerő kiesése gyorsan beruházások és megrendelések elvesztéséhez vezethet.
Emellett a többműszakos és monoton munkakörök egyre kevésbé vonzóak a fiatalabb generációk számára, így a cégek sok esetben hiába keresnek hazai munkaerőt.
A vendégmunkások növekvő jelenléte nem kizárólag magyar sajátosság, hanem regionális és globális trend. A közép-európai országok hasonló kihívásokkal szembesülnek a demográfiai fogyás és az elöregedő társadalmak miatt. Lengyelországban, Csehországban és Romániában is egyre nagyobb számban dolgoznak külföldi munkavállalók, eltérő léptékben, de azonos gazdasági logika mentén. A vendégmunkások száma így nem önmagában értelmezendő, hanem annak a szerkezeti alkalmazkodásnak a jele, amelyet a régió gazdaságai végrehajtanak.
Magyar Péter állítása elsősorban inkább erős politikai üzenet, nem pedig megalapozott gazdasági diagnózis. Ugyan valós társadalmi feszültségekre reagál, azonban az ok-okozati összefüggéseket leegyszerűsíti, és bűnbakként jelöl meg egy olyan jelenséget, amely nemcsak Magyarországon, hanem a teljes közép-európai régióban strukturális válaszként jelent meg a munkaerőhiányra.
Lengyelországban, Csehországban és Romániában eltérő léptékben, de azonos gazdasági logika mentén szintén nő a vendégmunkások száma, miközben sehol sem vezetett automatikus bérfelzárkózáshoz azok kizárása vagy szigorú korlátozása.
A vendégmunkások alkalmazása nem ideológiai döntés, hanem a gazdasági szerkezet és a nemzetközi beágyazottság következménye. Ennek felszámolása ezért nem „felszabadítaná” a magyar munkaerőpiacot, hanem a régióban is egyedülálló működési sokkot idézne elő. Magyar Péter ígérete így nem a rendszer javítását szolgálná, hanem rendszerszinten szűkítené a magyar gazdaság mozgásterét.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Miről is szól valójában a kormányzás?
A Puskás Arénából osztott meg egy képet a volt kormányfő.
A szerző szerint az a politikai stratégia, amellyel Magyar Péternek sikerült megtörnie Orbán Viktor tizenhat éve tartó uralmát, közvetlenül alkalmazható lenne az Egyesült Államokban is Donald Trump legyőzésére.
Havasi szerint a miniszterelnök összevissza beszél.
Ha Brüsszel ezt tekinti a demokrácia megerősítésének bizonyítékaként, akkor érdemes nyílt vitát folytatni arról, hogy valójában milyen mércék alapján születnek ezek a döntések.
Az uniós pénzek uralták a közéletet a hét utolsó munkanapján.
Az orosz elnök figyelmeztette Örményországot, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióból való kilépés gazdasági veszteségekkel járhat.
Elektromos rollerrel eshetett el.
Roskadozott a lelátó a világsztároktól.
