Brüsszel lesz a rezsiharc következő állomása, de Amerika Magyarország mellé állt

A magyar családok szempontjából sorsdöntő megállapodást kötött pénteken Washingtonban Orbán Viktor és Donald Trump. Ennek értelmében Magyarország mentesül az orosz energiaszektort érintő, októberben bejelentett amerikai szankciók alól. Ez azt jelenti, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz kőolajat a Barátság kőolajvezetéken és földgázt a Török Áramlat gázvezetéken keresztül a szankciók által érintett két legnagyobb orosz vállalattól, a Rosneft és a Lukoil olaj- és gázipari vállalatoktól. A döntés nem érinti Brüsszel orosz energiahordozók beszerzésére bevezetendő tilalmát.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fehér Házban magyar idő szerint péntek este jelentette be, hogy 

Ez pedig azt jelenti a miniszterelnök szavai szerint, hogy továbbra is Magyarországon lesz a legolcsóbb Európában a lakossági földgáz és a villamosenergia.

Brüsszel lesz a rezsiharc következő állomása

Az amerikai szankciók alóli mentesség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarország mentesül az Európai Unió tervezett korlátozása alól. A tervek szerint Brüsszel legkésőbb 2028-tól teljes tilalmat vezetne be az orosz energiahordozók megvásárlására, ráadásul úgy, hogy az uniós hatáskörbe tartozó kereskedelempolitikai szabályokat változtatná meg, vagyis a tagállamok többségi szavazata is elegendő a tilalom elfogadásához. Az Európai Bizottság nem véletlenül választotta ezt a jogi megoldást: Brüsszel mindent megtesz, hogy elkerülje Magyarország vétóját, amely borítékolható lenne, ha egy újabb szankciós csomag keretében próbálnák meg betiltani az orosz kőolaj- és földgázvásárlást.

Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője a Mandiner kérdésére megerősítette, az amerikai szankciók alóli mentesség közvetlenül nem érinti a tervezett brüsszeli tilalmat. Kiemelte: „az amerikai és a brüsszeli szankciók két különböző mérkőzés, amelyből Magyarországnak egyelőre csak az elsőt sikerült megnyernie”. A szakértő ugyanakkor bizakodó, szerinte ugyanis 

Ezzel pedig valamit kezdeniük kell, különben az EU szankciós politikája még a maradék hitelét is elveszíti – tette hozzá Hortay Olivér.

Magyarországnak nincs más lehetősége

Orbán Viktor amerikai kollégájának is világossá tette, 

• Magyarország földrajzi adottságai nem teszik lehetővé, hogy az orosz energiahordozókat alternatív forrásból pótoljuk 
• anélkül, hogy a költségek ne emelkednének jelentősen 
• és hazánk ne váljon kiszolgáltatottá az alternatív beszerzési források híján. 

A kőolaj beszerzése okozná a nagyobb kihívást, mivel az Ukrajna felől érkező Barátság kőolajvezeték kiesése esetén csak a Horvátország felől érkező Adria vezetéken keresztül lenne képes hazánk kőolajat vásárolni. A csőrendszert üzemeltető horvát állami vállalat a Janaf piaci magatartása ugyanakkor az Adria vezetéken is nagyrészt ellehetetlenítené a versenyképes kőolaj-beszerzést, ráadásul az Adria kapacitása jóval kisebb, mint a Barátságé. A horvát vállalat a napokban is komoly problémát okozott azzal, hogy 

– jelentette be a Slovnaft pozsonyi székhelyű szlovákiai olajfinomító és petrolkémiai vállalat sajtóközleményében.

A helyzetet tovább rontja, hogy egymást érik a Janaf botrányai: a cég novemberi incidenst megelőzően, október végén tanúsított szerződésszegő magatartást, amikor arra hivatkozva tartotta vissza 90 ezer tonna olajat, hogy ezt a mennyiséget műszaki okokból a vezetékben kell tartania, miután felhagyott az olajszállítással a szerbiai NIS számára, amelynek orosz tulajdonosára az amerikai kormányzat szankciókat vetett ki.

A horvát Janaf-botrányok tehát világosan rámutatnak, hogy a most megkötött magyar-amerikai megállapodás Magyarország energiaellátása, de összességében az ország szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú.

Amerika keresztbe tett Magyar Péter tervének

A Tisza Párt régóta a külföldi befektetők és Brüsszel elvárásai szerint alakítja gazdaságpolitikáját, ráadásul ennek részletei noha kiszivárogtak az elmúlt hetekben, alapvetően nem tartoznak a választókra, legalábbis Tarr Zoltán, a párt alelnöke szerint, aki mint ismert többször kijelentette, hogy bizonyos tervekről csak a választások után beszélhetnek nyíltan Magyar Péterék, másképp biztosan nem nyernének.

Magyar Péter a sokszorosára emelkedő energiaárak ellensúlyozását is Brüsszel jóindulatára bízná: a Tisza épületszigetelési programokkal mérsékelné a villany- és gázszámlák havi szinten több tízezer forintos emelkedését. Ezeket a beruházásokat uniós forrásokból finanszírozná, vagyis a rezsiköltségek a Tisza kormányra kerülése esetén egyből az egekbe szöknének, a számlák kifizetése pedig – hasonlóan a 2012-es rezsicsökkentés előtti időszakhoz – újra össztársadalmi problémává válna Magyarországon. A Magyar Péterék által bejelentett költséges épületszigetelési programok megtérülése ráadásul jó esetben is években mérhető.

Magyar Péter meglehetősen rosszul jött ki az amerikai-magyar csúcstalálkozóból, mivel amellett, hogy nem kapott elég figyelmet a Tisza Párt adatszivárgási botrányának újabb kellemetlen következményein kívül 

A magyar-amerikai csúcsot a Mandiner élőben közvetítette, a találkozó legfontosabb eredményeiről szóló összefoglalón ITT olvasható.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

***