Ezeket az eredményeket tényleg kiteheti az ablakba Magyarország

Az idei év az európai politikai változások jegyében telt, Magyarország EU-elnöksége pedig számos jelentős eredményt hozott, köztük a Patrióták Európáért mozgalom megerősödését és a jobboldali erők átrendeződését az Európai Parlamentben (EP) – mások mellett erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjújában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Mint a tárcavezető fogalmazott, az elmúlt év az átmenet éve volt az európai és a világpolitikában egyaránt, és minden átmenet magában rejti a változás lehetőségét. „2024 rávilágított, hogy Európában szükség van a változásra, megmutatta a változás iránti egyre erősebb igényt, és a valódi változást képviselő európai politikai erő is testet öltött.” Majd úgy folytatta, hogy

Hogy miként sikerült a magyar EU-elnökség, arra a szakminiszter úgy felelt, a budapesti kabinet soros elnöksége karakteres, aktív és stratégiai volt: „Karakteres, mert büszkén fölvállaltuk az első naptól kezdve, hogy ez egy magyar elnökség: meg akartuk mutatni, hogy mi mit gondolunk az Európai Unióról, mit gondolunk az európai integrációról, az intézményekről, az Európát érintő kihívásokról. (…) A magyar elnökség aktív elnökség volt, mert úttörő elnökségi projektjeink és kezdeményezéseink voltak, például a demográfiáért felelős miniszterek első tanácskozása az EU történetében, az egyhangúsággal elfogadott agrárminiszteri nyilatkozat a közös mezőgazdasági politika jövőjéről vagy a Schengen csúcstalálkozó ötletének felvetése. (…) Stratégiai volt a magyar elnökség, ugyanis az volt a célunk, hogy kijelöljük azt az irányt, amit az európai intézményeknek az elkövetkező öt évben követni kell. Ez egy magasabb szintű, absztraktabb stratégiai gondolkodást igényel.

Ami pedig a konkrét eredményeket illeti, a tárcavezető megemlítette, a magyar elnökség alatt több mint ezer munkacsoporti ülés, ötven nagyköveti tanácskozás, harminc formális tanácsülés és tizenhárom informális tanácsülés zajlott Brüsszelben, Luxemburgban és Budapesten. Jelezte, történelmi siker, hogy Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagjaivá válik 2025. január elsejétől. Újraindult a Nyugat-Balkán évek óta befagyott integrációs folyamata. Illetve a Budapesti Memorandum.

„Az EU évtizedek óta veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal vagy Kínával szemben, és ezt a lassú agóniát a demográfiai hanyatlás és az átalakuló geopolitikai helyzetre adott téves brüsszeli válaszok is súlyosbítják – mondta az interjúban a szakminiszter. – Ez a felismerés vezette arra az állam- és kormányfőket, hogy sopánkodás és kéztördelés helyett konkrét intézkedéseket és feladatokat határozzanak meg az európai intézmények számára, például egyszerűsítési forradalom meghirdetésével vagy az energiaárak csökkentésének célkitűzésével.”

Nyitókép forrása: MTI/Purger Tamás