Orbán Viktor: Európában háborús veszély van

A miniszterelnök mellett a Digitális Polgári Körök ismert arcai feltűntek, a téma pedig sajnos nem lehetett aktuálisabb, hiszen mint Orbán Viktor fogalmazott: „az oroszok Kijevet lövik, az ukránok a Fekete-tenger orosz partvidékét. A németek bevezették a sorkatonaságot. Brüsszelben újabb szankciókkal dobálóznak. Einstandolnák az oroszok európai vagyonát. Ukrajnában háborús maffia hálózat dézsmálja az európai támogatásokat”. Ezek ellen szólaltak fel az első háborúellenes gyűlésen. A miniszterelnököt ezúttal Váczi Gergő újságíró kérdezte.

Háborúellenes gyűlés: a nemzeti szuverenitás ügyében nem ismerek tréfát

Az első Háborúellenes Gyűlésen elmondott beszéde elején Orbán Viktor miniszterelnök üres papírlapokat kapott utalásként a legutóbbi ATV-s interjúja kapcsán híressé vált rajzokra. Orbán Viktor a beszéde elején megismételte, hogy külön interjút nem ad a külföldi befolyás alatt álló médiumoknak, ugyanakkor ezek az orgánumok is részt vesznek a győri rendezvényen. Ez is rendben van Orbán Viktor szerint, azonban „a nemzeti szuverenitás ügyében nem ismerek tréfát” – mondta a miniszterelnök az Index tudósítása alapján.

„Azt hiszik gyakran, hogy viccből mondom, viszont nem, kellő tisztelettel, lassan és nyugodtan: az a média, az az újságíró, akit külföldről fizetnek, nem szuverén ember. Azokkal nem kell beszélgetni. Kitiltani nem kell senkit” – hangzott el.

Orbán Viktor: Háborúellenes támogatásokra számítok, mert nagy a veszély

A miniszterelnök szólt arról is, szükség van a háborúellenes kiállásokra, mert jelenleg Európában háborús veszély van. Orbán Viktor hangsúlyozta, a békére való felhívás egyáltalán nem jelenti mások kirekesztését.

A jobboldal nem sajátítja ki ezt a szót. „A magyar társadalomfejlődés beteges alakulásának eredménye – vélekedett –, a komcsi időkből itt marad megbélyegzéses játék ez”, ami véleménye szerint nem jó, ezt visszaszorítanák.

Magyarország hozzájárulhat a béketeremtéshez, de békét nem tud teremteni

A kormányfő állítása szerint „a nagy kérdést úgy hívják, hogy van egy háború Oroszország és Ukrajna között, jelenthet-e ez fenyegetést a mi életünkre? A válaszom igen, jelenthet – folytatta. – Van-e esélye Magyarországnak ara, hogy békét teremtsen? Nincs. Hazánk hozzájárulhat a béketeremtéshez, viszont azt gondolni, hogy mi békét tudunk teremteni, nem felel meg a realitásoknak. „Hazánk a legszörnyűbb katasztrófa elhárításán dolgozik. Mindent meg kell próbálni ezért – fogalmazott később. – Nem érdemes abból kiindulni, hogy csupa rossz ember van körülöttünk. Az európai vezetőkről tudnék mondani mindenfélét, de azt, hogy velejéig romlottak lennénk, ilyet nem merek állítani. Ezért szerintem minden emberben kétség szintjén benne van, hogy mit csinálunk. Vannak a bátrak, akik a háború ellen vannak. Ilyenek vagyunk, mi, a szlovákok, és vannak, akik otthon, a négy fal között bátrak.”

Mint mondta, a magyarok kétszer is ki akartak maradni a nagy európai háborúból. Nem sikerült. A kérdés az, hogy a 2030-ig tartó évek alatt, ha arra fordulnak a dolgok, ki tudunk-e maradni? Elég erősek, elég okosak vagyunk-e, elég jó vezetőink vannak-e, akik időben látják az összefüggéseket? Elég függetlenek vagyunk-e Brüsszeltől? Van-e elég tartásunk a németekkel szemben? Mi a válasz?

Ukrajna megszűnt mint szuverén ország létezni: ezért

Orbán Viktor szerint ma különböző okokból az egymással szemben álló felek nem akarnak békét kötni, ezért meg kell próbálni megmozdítani a világ nagyhatalmait, hogy rávegyék őket a békére.

– vélekedett a politikus, hozzátéve, hogy az oroszok esetében más a helyzet. Azért létezik, mert a nyugati pénzeket megkapják. Ismét hozzáfűzte, a Nyugat kezében van eszköz, hogy az ukránokat a béke irányába motiválják, azonban az oroszokkal már nehezebb.

A kormányfő kifejtette, volt egy titkos, féltitkos tárgyalás is az oroszok és az ukránok között. Moszkva azt ajánlotta, hogy két megyét magukhoz csatolnak, valamint az ukránok nem csatlakoznak a NATO-hoz, abban az esetben a háborúnak azonnal vége. Csakhogy vélekedése szerint angolszász nyomásra nemet mondtak az ukránok.

Itt került szóba a Donald Trumppal történő találkozás. Váczi Gergő érdeklődésére felvetette: „a háborúzó felek akarnak-e békét? A válasz az, hogy nem. Volodimir Zelenszkij elnöknél voltam tavaly nyáron két órát. A szomszédos baráti ország vezetőjeként meg akartam győzni, hogy az idő nem velük van. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál többet veszítenek. »Használj engem arra, hogy minél hamarabb legyen béke.« Mondtam neki, ha Trump lesz az elnök, akkor kiszállnak az amerikaiak a háborúból. De azt mondta, hogy az idő az ő oldalukon van, ők az erősebbek és győznek. Az amerikai elnök meg mit csinál, azt majd meglátjuk. Most nem akarnak békét kötni az egymással szemben álló felek.”

Pénzügyi védőpajzs is szóba került

Magyarországnak azért kell védőpajzsról gondolkodnia, mert Magyarország egy rossz történelmi pályára lépett, és elveszítette az első világháborút. Trianonban ugyanis egy életképtelen Magyarországot hoztak létre, mondta Orbán Viktor. „Elvették az olajmezőket, bányáinkat, erdeinket. Magyarországnak meg kellett volna halnia” – fogalmazott a kormányfő, jelezve, hazánknak úgy kell fejlődnie, hogy az ehhez szükséges lehetőségek hiányoznak. Magyarországnak így folyamatosan pénzügyi védőpajzsra van, volt, és lesz szüksége, hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ez a nemzet létezésének az adottsága”, hangzott el.

Az Egyesült Államokkal kötött energiaügyi megállapodással kapcsolatban pedig kiemelte, a washingtoni tárgyalások során sikerült meggyőznie arról Donald Trump amerikai elnököt, hogy az újabb szankciók hátrányosan érintenék a magyarokat. Magyarország megkapta a szankciómentességet (Barátság-kőolajvezeték, Török Áramlat) és ez az eredmény addig van így, amíg az elnök úgy akarja, tehát az ideje korlátlan.

A beszélgetés azzal zárult, hogy Orbán Viktor két fontos kérdésről is beszélt még, az egyik, hogy a háborúból ki kell maradni, a migrációval szemben pedig meg kell védenünk magunkat, abból nem tudunk kimaradni, védekezni kell.