Albánia, Montenegró és Szerbia ügyében is történtek előrelépések.
A magyar európai uniós elnökség egyik meghatározó prioritása volt a bővítéspolitika, illetve az, hogy a bővítésre irányuló figyelem a Nyugat-Balkánra is eljusson, és a térség országai tehessenek egy lépést az EU irányába – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben, hozzátéve: a magyar elnökség ezt a feladatot sikerrel teljesítette.
A tárcavezető az Általános Ügyek Tanácsának ülését követő, Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal közös sajtótájékoztatóján leszögezte:
az elnökség ideje alatt az Európai Unió áttörést ért el a bővítés területén.
Bóka János elmondta, hogy ezen időszak alatt két kormányközi konferenciára került sor Albániával, ahol két klasztert nyitottak meg, valamint kormányközi konferenciát tartottak Montenegróval, amely során csatlakozási fejezeteket sikerült lezárni.
Hozzátette, hogy három év után előrelépés történt Szerbia uniós integrációs folyamatában is. „Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy 2025 első hónapjaiban Szerbiával is olyan kormányközi konferenciára kerüljön sor, ahol már egy új klasztert lehet megnyitni” – szögezte le a miniszter.
Kiemelte, hogy ezen folyamatokat betetőzi a szerdán Brüsszelben tartandó EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amely – mint mondta – lehetőséget ad arra, hogy az EU vezetői megerősítsék elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett, „amely Magyarországnak is stratégiai érdeke”.
Bóka János elmondta, hogy az ülésen a miniszterek megvitatták az EU és az Egyesült Királyság, valamint az EU és Svájc közötti kapcsolatokat is. A tárcavezető mindkét országot fontos szövetségesnek nevezte, Svájccal kapcsolatban pedig kifejezte reményét, hogy a tavasszal kezdődött egyeztetéseket még az idén sikerül lezárni.
A december 19-i uniós csúcstalálkozóra kitérve Bóka János elmondta, a vezetők egyeztetni fognak az ukrajnai háborúról, valamint a közel-keleti helyzetről, a többi között a gázai háborúról és az Izrael és Libanon közötti deeszkalációs folyamatról.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a miniszter hangsúlyozta, a vezetők megvitatják, hogy képes-e az EU önálló stratégiai szereplővé válni a konfliktusban, hozzátéve, hogy az ügyben
a magyar elnökség a változás hangja kívánt lenni”.
„Úgy gondoltuk, hogy az Európai Uniónak ezen a területen új stratégiát kell elfogadnia; azonnali tűzszünetre, békére kell törekedni, ez áll ugyanis az EU és az európaiak érdekében” – szögezte le.
Mint mondta, ezzel az elnökség nehéz feladatra vállalkozott, mert „jelen állás szerint a tagállamok többségében nincs még érdemi szándék arra, hogy az EU felülvizsgálja Ukrajnával kapcsolatos politikáját”. Mindazonáltal hozzátette: bízik abban, hogy a csütörtöki csúcstalálkozón a vezetők újabb lépést tesznek abba az irányba, hogy „nyíltan és őszintén egyeztessenek arról, miként lehetne az EU-nak aktív és az európaiak érdekét szolgáló szereplővé válnia”.
Az ülésen több ajánlást is megfogalmaztak a versenyképességgel kapcsolatban, amely – mint arra Bóka János rámutatott – „továbbra is fontos téma lesz az Európai Unióban”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
A tavaly megszavazott migrációs paktum szerint Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellett volna építenie.
Magyarország az EU harmadik helyén áll termékenységi arányszámban, úgy, hogy a „migrációs születésű” gyermekek száma nulla.
Eközben Volodimir Zelenszkij szövetségesei az aranyvécéket hátrahagyva menekülnek az országból.
Már jövőre ideiglenes megoldást dolgoznak ki, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket.
Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
