Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
A BBC friss beszámolója szerint óriási szakadék tátong a grönlandi remények és a tényleges kitermelés indulása között, ami 2035 körülre várható. Ez tovább erősíti Európa, így Magyarország akkumulátoriparának kínai függőségét, miközben az amerikai védelmi érdekek megnövelik a kérdés geopolitikai súlyát.
Grönland a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém-tartalékával büszkélkedhet, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Researech Centre) adatai szerint
a világ legnagyobb szigete a globális igazolt ritkaföldfém-tartalékok mintegy 20 százalékát tudhatja magáénak,
amelyek nélkülözhetetlenek az olyan modern technológiákhoz, mint az elektromos autók akkumulátorai, a szélenergiát termelő turbinák vagy éppen a speciális katonai, védelmi hardverek, fegyverek és rendszerek fontos alkatrészei. A grönlandi nagy bánya, a Tanbreez-projekt például „több ezer évre elegendő” készletet ígér, ami elméletben diverzifikálhatná a globális piacot, amelyen jelenleg Kína dominál a kitermelés és finomítás terén.
Bár az Amaroq Minerals friss lelőhely-felfedezése jelentős, és a jövőbeli bánya délebbi elhelyezkedése, valamint az ásványkincsek felszíni közelsége egyszerűbb feldolgozást sejtet, ám ez egyelőre csupán lehetőség, nem piaci realitás. A lelőhely alaposabb kutatása jövőre kezdődik, azaz maga a bányanyitás még messze van.
A sziget ásványkincsei papíron alaposan átalakíthatnák az ellátási láncokat, csökkentve a függőséget Ázsiától, de a valóságban a kitermelés várhatóan igen lassú felfutása megkérdőjelezi ezt a lehetőséget.
A ritkaföldfémek iránti kereslet robbanásszerűen nő a zöldátmenet miatt, ám Grönland hozzájárulása egyelőre a következő, ám igen fontos évtizedben még várhatóan marginális marad.
Ne felejtsük – emlékeztet a BBC helyszíni riportja is – a sarkköri környezet könyörtelenségét: útépítés nélkül helikoptereket és hajókat kell bevetni a logisztika során, ami drágítja és lassítja a folyamatot.
Mi több: a fjordok fél évre befagynak, korlátozva a szállítást, míg az alap-infrastruktúra, mint a kikötők vagy az energiaellátás, szinte teljesen hiányzik.
Vagyis ezek a kemény sarkköri állapotok látványosan összeütköznek a geopolitikai ambíciókkal, hiszen a gazdaságpolitikusok gyors eredményeket várnak. Az említett Tanbreez-projekt finanszírozása is akadozik, miközben a bányák fejlesztése a zord körülmények közepette hosszú évtizedeket vehet igénybe. Összehasonlítva más régiókkal, mint Ausztrália vagy Dél-Amerika, Grönland ásványkincsei – mint látjuk – igen nehezen hozzáférhetők. Ez azonban közel sem csupán technikai, hanem gazdasági kockázatot is jelent, hiszen ahogy említettük, a logisztika ilyen körülmények között nem csupán költséges, hanem kockázatos is, hiszen a klímaváltozás a jégolvadás révén tovább növelheti a grönlandi projektek instabilitását.
Grönland gazdasága jelenleg halászatra és dán támogatásokra épül, így a ritkaföldfém-kitermelés jelentős diverzifikációs lehetőség lenne, ám az ottani környezetvédelmi szabályozás szigorú. A helyi uránkitermelés 2021-es korlátozása például befagyasztott egyes projekteket, hangsúlyozva a fenntarthatóság fontosságát. A lokális gazdaság számára a fejlesztés kézenfekvő lépésnek tűnik, de a bányászat ökológiai lábnyoma óriási, beleértve a szennyezést és a biodiverzitás veszélyeztetését, továbbá számolni kell a kis helyi közösségek ellenállásával is.
Így a következő évtizedben csupán három-öt új bánya nyílhat, ami közel sem a várt gyors áttörés, inkább csak bizonytalan ütemű fejlődés.
Emellett az amerikai védelmi ipar erős érdeklődése geopolitikai dimenziót ad a grönlandi projekteknek, különösen a kínai dominancia ellensúlyozása miatt. Trump egykori javaslata a sziget megvásárlására, az amerikai befolyás kiterjesztésére is leginkább erről szólt – bár Grönland autonóm státusza és a helyi akarat ezt a megoldást kizárja.
Eközben pedig Kína ritkaföldfémekre vonatkozó, a vámháborúval összefüggő exportkorlátozásai tovább fokozzák a versenyt, és miközben az USA dél-amerikai és ausztrál forrásokra támaszkodik, az ázsiai feldolgozás dominanciáját nyögi. Európában a zöldátmenet sürgeti a saját források kiaknázását, ám Grönland, bár Dánia társországa, mégsem „szűz terület”, hanem egy komplex geopolitikai terep, ahol dán, amerikai és kínai érdekek ütköznek.
Mindemellett Európa, beleértve Magyarországot, sokkal gyorsabban építi ki az akkumulátoriparát, mint ahogy a saját nyersanyagforrásai rendelkezésre állnak. Ahogy szó volt róla, a grönlandi bányák legfeljebb a következő évtized közepén indulhatnak, ami azt jelenti, hogy a kontinens továbbra is a kínai finomításra és a dél-amerikai kitermelésre támaszkodik. Nem is szólva arról, hogy az akkugyári beruházások is kínai befektetőkhöz köthetők. Azaz bár a grönlandi remények a stratégiai autonómia illúzióját keltik, a valóságban csak a függőség stabilizálódik. Az EU hatalmas lítium- és ritkaföldfémigényének nem felel meg a lassú grönlandi felfutás, így a zöldátmenet továbbra is kockázatokkal teli marad. Mivel pedig még egy évtizeden át nem lesz érdemi kitermelés Grönlandon, nem érdemes abban bízni, hogy a zöldátállásban jelentősen csökkenthető a kínai függőség.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
