Dopping lett a béke szele a forintnak: ez várhat péntekig a magyar fizetőeszközre

Jelentős erősödésbe kezdett az elmúlt napokban a forint, de a magyar gazdaság, azon belül is a pénzpiacok más szegmensei is igencsak szépen teljesítettek, mióta kiderült: pénteken tárgyalóasztalhoz ül Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy megvitassák az Ukrajna és Oroszország közötti háborús konfliktus lehetséges lezárását. A jelek szerint a forint és a béke jól rezonál. 

Forint és a béke: mi történik a devizapiacon?

A lehetséges békekötés hatása a forintra pedig máris érezhető volt, amióta az első hírek felröppentek. Az euróval szemben például egy éves csúcsára jutott a napokban a forint: hétfőn az árfolyam 396 alá is benézett, ilyenre hosszú ideje nem volt példa. A dollárra szemben pedig a 338-as szintet tesztelte az árfolyam, azt végül nem törte át és vissza is pattant 340 fölé a jegyzés, amely még mindig kifejezetten erősnek számít az elmúlt időszakot nézve. Időközben a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX és húzóterméke, az OTP részvényjegyzése is történelmi csúcsokat döntöget. Ezek után felmerülhet a kérdés: 

A Mandiner megkérdezte, hogy a szakértők szerint mennyit erősödhet a forint a békével.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a forint az elmúlt időszakban a korábbinál sokkal stabilabb árfolyamot mutatott, sőt, némi erősödést is sikerült elérni, az árfolyam immáron úgy tűnik, tartósan 400 alatt van. Ez mindenképpen kedvező az infláció szempontjából, a stabil árfolyam nagy előnyt jelent az ország számára.

„A forint erősödése egyébként nem kell, hogy annyira nagy meglepetésként érjen bennünket (még ha a korábbi évek tendenciái alapján nehezen is hittük el), hiszen Varga Mihály már decemberi jegybankelnöki meghallgatásán stabil, kiszámítható árfolyamot ígért. Persze a forint most nagyjából ugyanott áll, ahol egy évvel ezelőtt, azaz egyelőre túl erősnek semmiképpen nem nevezném,”

– mondta.

Hogyan reagál a forint az orosz-ukrán békehírekre?

Rámutatott: A forint erősödését – eltekintve az egyedi hírektől – tápláló két legfontosabb tényező a magas kamatkülönbözet, illetve a folyó fizetési mérleg többlete. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború közelsége, a gazdaság stagnálása, a geopolitikai helyzet mind-mind inkább gyengítik a forintot. Jó példa volt erre az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, nem éppen Európa számára előnyös megállapodás bejelentése, amelynek nyomán a forint gyengült az euróval szemben (itt szerepe volt az euró dollárral szembeni gyengülésének is).

„A múlt hét egyik fontos híre volt a Trump és Putyin közötti találkozó bejelentése. Ennek hatására, ha nem is sokat, de jól láthatóan erősödött a forint az euróval szemben – pedig tulajdonképpen semmi nem történt, senki nem kötött békét, a szankciók sem szűntek, meg csak a békekötés esélye javult és a további, az Egyesült Államok által az orosz energiát vásárlókkal szemben belengetett szankciók (vámok) valószínűsége lett kisebb. Ebből persze az is következik, hogy ha ténylegesen béke lenne, akkor egy sokkal nagyobb mértékű erősödés is benne lenne a forintban – de azért ennek kapcsán egyelőre nem vagyok optimista. 

– fogalmazott Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője úgy látja: alapvetően azt mondhatjuk, hogy igen, ezek a pozitív történések elsősorban a háború lehetséges végének (vagy legalábbis egy tartósabb tűzszüneti várakozásnak) köszönhetőek. Ha megnézzük, hogy mióta kezdődött meg a szignifikáns erősödés a forint árfolyamában, akkor azt láthatjuk, hogy a béketárgyalások hírének megjelenése óta. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az orosz-ukrán háború és minden azzal járó nemzetközi, akár amerikai, akár európai beavatkozás, illetve a szankciók bevezetése, mind-mind geopolitikai bizonytalanságot szültek.

„Egy ilyen bizonytalan környezetben a befektetők kockázatkerülővé válnak és inkább biztonságos menedékeket keresnek, stabil devizákat és befektetési eszközöket. 

„Mindazonáltal a tárgyalás híre mellett egyéb pozitív adatok is érkeztek a magyar piacokra, melyek szintén támaszt adhattak a forintnak. Ilyenek például az OTP vagy a Telekom negyedéves beszámolói, melyekből kiderült, hogy ezen cégek bevételei növekedést mutatnak, amely szintén erőt adhat a magyar gazdaságba vetett piaci hitnek és közvetlenül megjelenhetnek a BUX index javulásában is” – összegezte a szakértő.

Békekötés hatása a magyar fizetőeszközre – szakértői elemzés

Felmerülhet a kérdés, hogy ezek után mi várhat majd a forintra és a magyar piacra pénteken, hogyan hat a forintra az orosz-ukrán béke bejelentése? Már amennyiben lesz ilyen. Az eseménynek három lehetséges forgatókönyvet vázoltunk fel:

1. rögtön tűzszünet és kezdődhetnek a béketárgyalások, 
2. közeledő álláspontok, de nincs érdemi előrelépés, 
3. teljes ellenállás mindkét (vagy három) oldalról.

Regős Gábor szerint az első kérdés az, hogy a három opcióból mit árazott be a piac, mi a várakozás és ehhez képest mi történik. „Meg lennék lepve, ha a piac az első változatot árazta volna be, hiszen ez túlzott optimizmusra vallana – különösen az elmúlt napok európai és ukrán reakcióit látva. A kérdés most inkább az, hogy történik-e bármilyen előrehaladás a pénteki találkozón – ehhez képest lehet gyengülés vagy erősödés az árfolyamban. Itt persze nem is feltétlenül csak az orosz-ukrán háborúra kell gondolni, hanem az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, illetve a már említett másodlagos vámokra. A legvalószínűbbnek tehát azt tartom, hogy valamilyen kisebb elmozdulás lesz pozitív vagy negatív irányba pénteken – a nagyobb elmozduláshoz vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz eseménynek kellene történnie, de ez talán kevésbé valószínű” – mondta.

Virovácz Péter véleménye szerint ilyenről most nem kell spekulálni, főleg, hogy az amerikai alelnök álláspontja szerint most egyik fél se örülne a békének. 

Az oroszok számára elfogadható kimenetel lenne egy közép és hosszútávú légifegyverek szüneteltetését célzó tűzszünet. Volodimir Zelenszkij azt szeretné, hogy minden elfoglalt terület visszakerüljön Ukrajnához, beleértve a Krím félszigetet is.

„Ha ránézünk az ukrán térképre azt láthatjuk, hogy a természeti erőforrások források túlnyomó többsége Kijevtől keletre található. Ez talán mindkét fél álláspontját eléggé magyarázza. A piacok számára egyértelműen a deeszkaláció lenne az optimális, hiszen így a befektetők részéről nagyobb kockázatvállalási hajlamot láthatnánk” – összegezte.

Nem kell elszálló forinttól tartani

Kiemelte: A forint számára legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha semmilyen eredményt nem hoznának a tárgyalások és a felek újra elhúzódnának egymástól. Ugyanakkor meg is nyugtatott arról, hogy attól még nem kell tartani, hogy elszáll a forint árfolyam és például jönne a 450 körüli euró. Gazdasági és piaci logika szempontból is kijelenthető, hogy nem reális bármilyen olyan forgatókönyv ,amely a pénteki tárgyalások eredményeképpen olyan szintű piaci riadalmat prognosztizál mely alapján a jelenlegi (395) szinthez képest közel 14 százalékos emelkedést eredményezne.

„A legrosszabb kimenetel az lenne, ha a tárgyalások nem vezetnének sehova és Trump másodlagos vámokat vetne ki minden olyan országra (köztük Magyarországra is) akik jelentős mértékben kereskednek Oroszországgal. 

– mondta Virovácz Péter.

Hozzátette: ha a mostani pénteki tárgyalás kudarcba fullad, akkor jöhet egy komolyabb korrekció az euró-forint árfolyamban. Ha némi egyezkedésre sor kerül, de érdemi változás nem történik, akkor csupán egy “buy the rumour, sell the fact” típusú korrekciót láthatunk és visszatérhet a forint 400-as szint közelébe az euróval szemben. Ha pedig sikerülne esetleg teljes tűzszünetet elérni és jelentős béketárgyalások kezdődnek meg, lépésekkel kísérve, akkor a forint számára az első komolyabb technikai határ 393-nál a lélektani határ pedig 390-nél húzódna. Ez utóbbit átvinni azonban már nehéz lenne, hiszen egy jelentősebb erősödés már elindítana kamatvágási várakozásokat is, ami 390 körül azért megfogná az árfolyamot.

Regős Gábor hasonló véleményen van: 

Nagyobb negatív irányú változás akkor következne be, ha Donald Trump tényleg kivetne valamilyen jelentősebb vámot azon – egyébként nem kevés és nem kis méretű – országokra, amelyek orosz energiát vásárolnak. Ha nem is 450-ig menne ekkor a forint, de azért valamekkora gyengülés biztosan lenne – de azért már a 410 elérése is meglepne a mostani helyzetben. Itt inkább a makrogazdasági hatások lehetnének károsak. A másik véglet, ami szintén nem túl valószínű, a békekötés és a szankciók feloldása – ez tudná erősíteni a forintot és javítani a gazdaságot, de itt sem 50 forintos ingadozásokról beszélünk.

Nyitókép: Yuri KADOBNOV / AFP