Bekeményített a forint a felcsillanó békére, de azt is megtudtuk, érdemes-e már most eurót váltani a nyaralásra

Visszapattant a januári negatív csúcsról a forint euróval szembeni jegyzése. Az elmúlt napokban már a 400-as szintet karcolgatta az árfolyam, ám azt áttörni ugyanakkor nem tudta, ennek pedig sajnos van egy nyomós oka. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a közösségi oldalán azt mondta: a béketárgyalások előkészítő megbeszéléseinek hallatán nemcsak a gáz ára esett tíz százalékkal, hanem a forint is lendületet vett. A kormányfő úgy véli, ha ez így megy tovább, az euró be fog nézni a 400 forintos szint alá is. Hozzátette: ennyit jelent a béke, amelynek gazdasági előnyei vannak. A forinterősödésben az általunk megkérdezett elemzők is inkább globális, nemzetközi hatásokat és Donald Trump lépéseit látják.

Mi várhat a forintra?

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy a forint alakulását a következő hetekben is elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet határozza majd meg. „Amennyiben sikerül előrébb lépni a béketárgyalásokon, illetve a vámháborúban sem következik be eszkaláció, a felek elmozdulnak a tárgyalásos megoldás irányába, akkor a pénzpiaci volatilitás is tartósan mérséklődhet, amely további erősödést válthat ki a feltörekvő piacokon” – húzta alá.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is a mostani erősödés mögött elsősorban globális folyamatok állnak. 

„Hogy ez meddig tarthat ki és mi lesz az eredménye, azt nem lehet megjósolni, mindenesetre egy tartós béke a forintot is erősítené. A régiós devizák közül egyébként nem lóg ki a forinterősödés, maximum annyiban, hogy a korábbi súlyosabb ütésekből most a magyar deviza jobban tudott visszajönni” – mondta az elemző, aki szerint a mostani erősödésben a dollár gyengülése és a gázai tűzszünet is szerepet játszott.

Kellene egy jó hír

Molnár Dániel úgy látja: a forint mellett több tényező is szólt az elmúlt időszakban: a vártnál kedvezőbb negyedik negyedéves GDP-adat, a szigorúbbá váló jegybanki kommunikáció, kiegészülve a vártnál magasabb év eleji inflációval egyaránt támogatták a forint felértékelődését, de a nemzetközi környezet is kedvezőbbé vált. „A piacok elkezdték átértékelni Trump vámpolitikáját, miközben az orosz-ukrán háború kapcsán is előtérbe került a béketárgyalás, ez pedig javította a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot, amely a forint árfolyamát is erősítette. 

„Múlt héten szerdán például a vártnál magasabb USA infláció okozta dollárerősödés eredményezett azonnali korrekciót a forint árfolyamában” – tette hozzá Molnár Dániel. Hozzátette: a forint erősödésének most a 400-as szint, a lélektani határ jelenti a legnagyobb gátat. Ennek áttöréséhez ugyanakkor szükség lenne egy jelentős, pozitív hírre, eseményre. Azt követően a 390-es szint jelentheti majd a következő ellenállást.

Virovácz Péter szerint, ha valóban lezárulna az ukrajnai háború, akkor könnyen a 400-as szint alá mehetne az euró-forint árfolyam. „Addig a lélektani határ tartós átütésére nincs túl sok esély, hiszen a mostani erősödéseknél beindulnak azok a piaci szereplők, akik a kedvező számoknál eladják forintjukat, így vissza-vissza gyengítve az árfolyamot” – húzta alá az elemző, aki szerint hosszabb távon még a békét is beárazhatja a piac.

Mikor érdemes átváltani a nyaralásra szánt pénzt?

„Ekkor kerülhetnek elő az olyan tényezők, mint például a magas inflációs környezet, az elfogyó kamattöblet és a lassabb növekedés és hirtelen ismét felfelé mehet majd a forintárfolyam. Mi éppen ezért arra számítunk, hogy év végére ismét 420 forint körül adják majd az eurót, hiszen jönnek a választások és ezek magukkal hozhatnak növekedés és fogyasztásösztönző lazításokat” – tette hozzá Virovácz, aki arra a kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint most érdemes-e a nyaralásra szánt pénzt euróra váltani, úgy fogalmazott, hogy legalábbis egy jelentős részét biztosan, de rengeteg még a bizonytalanság és a befolyásoló tényező. 

– összegezte előrejelzését az ING elemzője.

Hasonló véleményt mondott Molnár Dániel is, aki szerint a forintárfolyamra vonatkozó várakozásokat érdemes annyi fenntartással kezelni, mint az időjárásra vonatkozó hasonló időtávú előrejelzéseket. „A pénzpiacokat rengeteg minden mozgatja, amelyeket – és az azokra adott befektetői reakciókat – nem lehet előre jelezni, ezek vonatkozásában csak feltételezésekkel lehet élni. A feltételezések megváltoztatása pedig az előrejelzést is érdemben módosíthatja” – figyelmezetett a Makronóm elemzője.

Molnár Dániel azt is kiemelte, hogy fundamentálisan semmi nem indokolta a szeptember vége óta tartó gyengülést a forint árfolyamában, a folyó fizetési mérleg továbbra is érdemi többletet mutat, miközben a geopolitikai konfliktusok várható oldódása is további erősödést eredményezhet. Emiatt elképzelhető egy, a jelenleginél is erősebb árfolyamszint a közeljövőben, ugyanakkor az euróváltás időzítésével kapcsolatos kockázatok mindig fenn fognak állni.

Mi várható az új jegybanki vezetéstől?

Molnár Dániel szerint az új jegybanki vezetéstől nem várható változás a monetáris politikában, továbbra is az infláció maradhat az MNB fókuszában, így a forintárfolyamban sem számíthatunk elmozdulásra, a várható hatásokat a piacok már korábban beárazták. „A monetáris politika mozgásterét – az inflációs folyamatok mellett – változatlanul a Fed kamatpolitikája korlátozza, a vámpolitika okozta inflációs kockázatok felhajtották a kamatvárakozásokat, amely a dollár árfolyamát is erősítette. Amíg ez nem változik, addig a hazai lazításra sem lesz lehetőség” – fogalmazott Molnár Dániel.

„Az új jegybanki vezetésnek egyébként nem lesz egy jó darabig túl nagy mozgástere, meglepő lenne, ha a Varga Mihály vezette monetáris tanács rögtön egy kamatvágással indítana márciusban. Akkor a sérülékeny forintot igazi hullámvasútra tehetnék” – emelte ki Virovácz Péter.

Nyitókép: MATTHIAS BALK / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP