Mattot adott a jogászprofesszor az ellenzék kritikájára, de szerinte komoly viták várhatók

Olyan törvénymódosításra készül az Országgyűlés kormánypárti többsége, amelynek alapján az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását. Az ellenzék szerint ez annak a beismerése, hogy a Fidesz választási vereségre készül, és megpróbálja előre bebetonozni Sulyok Tamás államfői pozícióját. A kormányoldal szerint viszont csak egy joghézag betöméséről van szó – írta az Infostart, amely megszólaltatta az ügyben Hack Péter jogászprofesszort.

Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője az InfoRádióban kifejtette: a köztársasági elnök átmenetileg például betegség vagy baleset miatt lehet akadályoztatott. Eddig az Alaptörvény szabályozta azt az esetet, ha a köztársasági elnök alkalmatlanná válik a feladatára. Az alkotmány rendelkezései között szerepel, mi a teendő összeférhetetlenség esetén, mint ahogyan az is, hogy a méltatlansági eljárást miként kell lefolytatni, 

A jogászprofesszor kiemelte: az ilyen megszüntetések egyfelől az Országgyűlés kétharmados többségéhez, másfelől az Alkotmánybíróság döntéseihez kapcsolódtak, de az akadályoztatás esetére nem tartalmaz ilyen szabályokat az Alaptörvény. A jogalkotó most ezt a joghézagot akarja orvosolni,
elkerülve azt a helyzetet, hogy a parlament politikai többsége esetleg 50 százalék plusz egy szavazattal úgy mondja ki az elnök akadályoztatását, hogy valójában nincs akadályoztatva az elnök.

Hack Péter hozzátette: ilyen esetben a hatályos jogszabály alapján az Országgyűlés elnöke venné át az államfő feladatait. Az előterjesztők a törvénymódosítással azt szeretnék elérni, hogy a döntés kétharmados legyen.

A jogászprofesszor szerint 

Mint mondta, „az lenne az ideális, ha az Alkotmánybíróság a politikától nagyobb távolságot tartana vagy kiegyensúlyozottabb lenne”.

Hack Péter ugyanakkor komoly jogi és politikai vitára számít a tervezet miatt. Az ellenzék részéről már korábban is megfogalmazódott az a bírálat, hogy az Alkotmánybíróság nem független testület, így szerintük ha az alkotmányvédelem legfőbb szervének a kezébe kerülne a döntés, akkor nem politikán kívülre kerül a döntés, hanem megmarad a politika keretei között.

Fotó: MTI/Illyés Tibor