Krasznahorkai László őszintén elmondta, mit gondol az Orbán Viktortól kapott gratulációról

Magyarország friss Nobel-díjas írója a svéd közszolgálati televíziónak adott interjút.

A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.


A Libri Talent írói ösztöndíjprogram első évadának egyik – és talán legígéretesebb – felfedezettje, Reggő Dániel történelmi regénye Vazul fiai – Viking vér címmel jelent meg nemrég a Hitel Kiadó gondozásában. Reggő a nagy sikerű Hunyadisorozat írójának, Bán Mórnak a mentorálását élvezhette, így a kötet kihagyhatatlan mindazoknak, akik rajonganak a történelmi regényekért. Ugyan érződik a mester-tanítvány viszony, epigonnak korántsem nevezhető az ifjú szerző.
Ahogy Bán Mór a kötet előszavában megjegyzi, Dani egy olyan történelmi korszakot vett górcső alá, amelyről meglepően kevés ismeretünk van. Ez a Szent István király halálát követő, viszályoktól terhes korszak, amikor már túl vagyunk Orseolo Péter és Aba Sámuel véres hatalmi küzdelmein. 1046 őszén hazatér száműzetéséből Levente és Endre, hogy visszaszerezzék a trónt – vikingekkel, varégokkal és besenyőkkel az oldalukon. Közéjük sodródik Zotmund, a bizánci gárda egykori harcosa, akit a világ később Búvár Kundként fog megismerni. Miközben pogánylázadás és hatalmi harc dúlt, a magyar nép választás előtt állt: vagy Szent István keresztény örökségét követi, vagy visszatér a régi hitvilághoz, amely a természet és az ősi istenek tiszteletén alapult. És ahogy a birodalom kettészakadni látszik, úgy hull darabjaira a két testvér szövetsége is.

A műfaj kapcsán nem túlzás egyfajta reneszánszról beszélni. A magyar történelmi regényeket azért olvassuk szívesen, mert virtuális teret teremtenek a múlt hősi eseményeinek átélésére, a nemzeti tudat megerősítésére és a történelem mélyebb megértésére. Egy igazán erős regényben, mint amilyen ez is, a hősök esendők: olykor tévednek, megbotlanak, majd igyekeznek kikeveredni a nehéz helyzetekből. A cél az, hogy sorsuk átélhetővé váljon, és emberközeli alakként jelenjenek meg. A makulátlan hős karaktere napjainkban inkább cinizmust vált ki az olvasóból, hiszen ilyen ember a valóságban nem létezik. A történelemről pedig vagy jól és hitelesen, vagy sehogy.