Krasznahorkai László őszintén elmondta, mit gondol az Orbán Viktortól kapott gratulációról

„A helyzet az, hogy én soha nem akartam író lenni” – vallja az október 9-én irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai László a svéd közszolgálati televízió friss dokumentumfilmjében, amely életét és munkásságát mutatja be.

Az író elmondta, hogy fiatalon dolgozott bányában és mezőgazdasági telepen is; sok minden érdekelte, csak éppen az írás nem. Mindössze egyetlen könyvet szeretett volna megírni a társadalom peremén szerzett benyomásairól.

A filmben Krasznahorkai felidézte, hogy 19 évesen elhagyta családját és hátat fordított „a kisvárosi burzsoá kultúrának”. Kafka és Dosztojevszkij hatása alatt az országot járta, és olyan helyeken vállalt munkát, ahol a legelesettebbekkel találkozhatott.

„Ennyi jó embert el sem tudtam képzelni egy társadalomban, mint ebben a legalsó rétegben” – mondta.

Arra a kérdésre, hogyan lett mégis író, Krasznahorkai a film későbbi részében válaszolt. Amikor újra kellett olvasnia a Sátántangót az abból készült, azonos című film forgatókönyvének megírásához, ráébredt, hogy a könyv „nem tökéletes”. Ez inspirálta arra, hogy újabb műbe kezdjen: „Azért írtam meg a következő könyvemet, hogy megpróbáljam kijavítani az előzőt (...)”. 

A filmben szóba került az Orbán Viktor miniszterelnöktől kapott gratuláció is, amit Krasznahorkai a következő képen kommentált: szerinte a kormányfő csak formálisan gratulált neki, amit ő szintén formálisan köszönt meg. Az író Magyarországhoz való kötődését egy megrendítő hasonlattal írta le: „Az anyám iszik… és mégis szeretem. Hogy miért? Mert az anyám. Ennyit a hazáról”.

Nyitókép: Leo Neumayr / APA / AFP

***