Ezzel a húzással nem csak Németországot, egész Európát maga ellen fordíthatja Merz – közben egyre több ország vezeti be a sorkatonaságot

Európa látványos fegyverkezési spirálba lépett, és egyre több országban kerül napirendre a katonai szolgálat kérdése. A sorkatonaság bevezetése több helyen már nem elméleti vita tárgya, hanem eldöntött politikai irány. Horvátország nyitotta meg a sort, de a kontinensen sorra születnek azok a döntések, amelyek a háborús pszichózis jegyében alapjaiban alakítják át a fiatal generációk jövőjét – írja a Magyar Nemzet.

A lap összefoglalta, eddig mely államok és milyen módon vezették be a sorkatonaságot. Mint írják, a „háborúpárti politikusok egyre nyíltabban sürgetik a fegyveres erők tartalékainak feltöltését, miközben Európa-szerte gyors ütemben erősödik a katonai készültség. 

A kérdés már nem az, hogy elindult-e ez az irány, hanem az, hogy ki lesz a következő.”

A tiltakozások elkezdődtek

Az emberek életét érintő intézkedések nem maradtak visszhang nélkül. 

A videó szerzője úgy látja: ez nem véletlen, hiszen a jelenlegi gazdasági gondolkodás egyik pillére a fegyverkezés és a háborús költekezés. Mint fogalmaz, a fegyverek, a háború és az emberi életek pénzt hoznak.

Németországban tiltakozások kezdődtek el a intézkedésekkel szemben. A Merz-kormány döntése értelmében 2026 januárjától minden 18 éves német férfi postai úton kap értesítést a Bundeswehrtől. A fiatalokat kötelezik egy online kérdőív kitöltésére, amelyben nyilatkozniuk kell érdeklődésükről, fizikai alkalmasságukról, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálatra való hajlandóságukról. Az alkalmas jelentkezőknek orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük.

A kérdőívet nem kitöltőket pénzbírság sújtja, míg a nőket a rendszer továbbra is önkéntes alapon érinti. A német sajtó beszámolói szerint a sorsolással kiválasztott fiatalok közül több ezret kötelezően is behívhat a hadsereg, ha az önkéntesek nem biztosítják a szükséges létszámot. A pontos kvótát Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter határozza meg.

A berlini vezetés szerint az új rendszer célja, hogy Németország ismét képes legyen saját védelmére, és hogy a NATO-n belül erősebb katonai szerepet vállaljon. Sokan azonban élesen bírálják a sorsolásos modellt, amely szerintük a személyes szabadságjogok korlátozását jelenti.

A demonstrációkon fiatalok és civil szervezetek fejezték ki ellenérzéseiket. December 5-én a diákszervezetek is csatlakoztak a megmozdulásokhoz: iskolai sztrájkot hirdettek. A közösségi médiában – különösen a TikTokon és az Instagramon – terjedő videókban a fiatalok egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg: nem hajlandók elfogadni, hogy a politika a szabadságuk rovására próbálja orvosolni a társadalmi problémákat. A rövid klipek hangulata egyértelmű: elutasítás, irónia és fáradt düh. Az egyik megszólaló üzenete egyértelmű:

Ellentét Magyarország és Brüsszel között

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejtette, éles ellentét húzódik a magyar és a brüsszeli álláspont között: 

Úgy véli, mégis Magyarország pozíciója bizonyul erősebbnek. 

A szakértő szerint Brüsszel a koppenhágai informális csúcs óta nyíltan a háborúra készül. Elmondása szerint azóta összeállítottak egy ötéves háborús menetrendet, amelynek végén reményük szerint Európa „eléggé erős lesz ahhoz, hogy háborúzhasson az oroszok ellen”.

A Magyar Nemzet kérésére Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is értékelte a helyzetet, aki fontos összefüggésre mutatott rá:

– fogalmazott.

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP