Özönlenek az illegális migránsok, a bűnözők és a terroristák – mutatjuk a Föld legbrutálisabb határzárait

Tíz évvel ezelőtt ezekben a hetekben hágott a csúcsára a migrációs válság Magyarországon. Az Orbán-kormány 2015. június 17-én döntött a határzár megépítéséről, majd pedig július 21-i ülésén a kabinet úgy döntött, hogy a határzárat egy méter mélyen a talajba sajtolt acéloszlopok, rajtuk drótháló, a kerítés tetején és tövénél pengés drót technikával építik meg. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor kormányfő július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Végül 2015. szeptember 14-én este nyolc órakor a határzár utolsó szabad átjáróját is lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. A 10 éves évforduló kapcsán érdemes megnézni, hogy 2025 nyarán a világon hol találhatóak meg hasonló határzárak, és mióta léteznek. 

Mostani összeállításomban értelemszerűen nem térek ki az ókorban és középkorban épült határfalakra. Csak a második világháború után épült határzárakkal kívánok bővebben foglalkozni. 

Határzár: Elzárkózás Kínától

A mai is álló határzárak közül elsőként 1951-ben kezdték el építeni a Hongkong és a Kínai Népköztársaság közötti kerítést. Nem meglepő módon ezt is az illegális migráció ellen hozták létre. 

A 2000-es években a kerítés több részét felszámolták, és csupán egy kisebb rész maradt meg, ahová nem léphetnek be civilek. 

A világ egyik legismertebb határzárát 1953-ban kezdték építeni Észak és Dél-Korea között a hároméves háború lezárást követően. A koreai demilitarizált övezet (DMZ) egy 160 mérföld hosszú (238 kilométer), 2,5 mérföld széles pufferzóna, amely elválasztja Észak- és Dél-Koreát. A koreai háború után, 1953-ban hozták létre, és a világ egyik legerősebben militarizált határa. Neve ellenére a DMZ valójában nem demilitarizált, hiszen mindkét oldalon jelentős katonai jelenlét mellett továbbra is feszült területnek számít. 

A Zöld vonal

1964-ben kezdték építeni Cipruson az úgynevezett Zöld vonalat. A ciprusi zöld vonal egy ENSZ által ellenőrzött demilitarizált terület, amely Ciprus szigetét osztja ketté, elválasztva a Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött déli részt és az északi, csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságotól. Ez a vonal, más néven ütközőzóna, mintegy 180 kilométer hosszú. A zöld vonal mentén található Akrotíri és Dekélia is, melyek az Egyesült Királyság szuverén bázisai.  

A Zöld Vonalnál 1974 után többször történt halálos összetűzés. Utoljára 1996-ban, amikor egy tüntetés során a vonalon átjutni próbáló görög-cipriótát, Tászosz Iszaákot agyonvertek a török-ciprióták, illetve két nappal később egy szintén görög-cipriótát Szolomósz Szolomút lőtték agyon a török oldalról, amikor megpróbált felmászni egy oszlopra, hogy letépjen egy észak-ciprusi zászlót. 

Az Egyiptom–Gázai határ, az Egyiptom és a Gázai övezet közötti 12 kilométer hosszú terület, amelyet 1979-ben kezdtek építeni. A határzár mentén körülbelül 14 kilométer hosszú pufferzóna található. A Rafah határátkelőhely az egyetlen átkelőhely Egyiptom és a Gázai övezet között. A határátkelőhely az 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződésben rögzített nemzetközi határon található. A Rafah határátkelőhelyen csak személyek léphetnek át, így az egyiptomi–gázai határ áruk átkelésére nem alkalmas. 

1980-ban kezdték építeni a marokkói nyugat-szaharai falat. A marokkói nyugat-szaharai fal vagy Berm, más néven marokkói homokfal egy körülbelül 2700 km hosszú (1700 mérföld) berm, amely délről északra húzódik Nyugat-Szaharán és Marokkó délnyugati részén. Elválasztja a marokkói megszállás alatt álló területeket (a déli tartományokat) nyugaton a Polisario által ellenőrzött területektől (szabad övezet, névlegesen Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság) keleten. A korlátok fő funkciója a szaharai állam megakadályozása, azfüggetlenségre törekvők távol tartása a terület marokkói megszállás alatt álló részén található természeti erőforrásoktól.

Így védi Spanyolország Európát

1991-ben miután a nyugati erők kiűzték az iraki csapatokat Kuwaitból, egy határzárat kezdtek építeni Irak és Kuvait között. Az iraki-kuwaiti határ egy erődített határ. Ez egy többrétegű rendszer, amely kerítésből, árokból és töltésből, valamint megfigyelő infrastruktúrából áll.

A melillai határkerítést 1998-ban kezdték el építeni Melilla városában Észak-Afrikában. Spanyolország építette, célja az illegális bevándorlás és a csempészet megakadályozása. Melilla határa és annak ceutai megfelelője, amely szintén Marokkóval határos, az egyetlen két szárazföldi határ az Európai Unió és egy afrikai ország között. Az afrikai migránsokkal szembeni bevándorlásellenes hangulat arra késztette José Luis Rodríguez Zapatero kormányát, hogy 2005-ben új határkerítést építsen. Ez a határkerítés, amelyet a két meglévő, romos kerítés mellé építettek, teljesen lezárta a határt. 2018-ban Spanyolország új belügyminisztere elismerte, hogy a kerítés a bevándorlásellenes hangulatból fakad, és megígérte, hogy a tetején lévő szögesdrótot humánusabb elrettentő eszközökkel váltja fel. A kerítés persze a mai napig áll. 

A 2000-es években épült meg a Dél-Afrika és Zimbabwe közötti határzár 233 kilométer hosszan, amelyet elsősorban a Limpopo folyó határol. Keleten Mozambik háromhatárpontjától nyugatra Botswana háromhatárpontjáig húzódik. A legfontosabb határátkelőhely a Beit Bridge, amely egy közúti hídon keresztül köti össze a két országot.

Elektromos kerítés Afrikában

2001-ben építettek határzárat a türkmén-üzbég határ egy részén. A két ország kapcsolata sokat javult az elmúlt években, 2025-ben szabadkereskedelmi megállapodás lépett életbe a két állam között, így a határ jelentősége lényegesen kisebb lett. Szintén a térsgében épített határzárat Üzbegisztán és Kirgizisztán az Afganisztánnal közös határán főként biztonsági okból a 2000-es években. 

Bostwana és Zimbabwe között 2003-ban épült határzár. Akkor Botswana megkezdte egy elektromos kerítés építését a Zimbabwéval közös határán, elsősorban a száj- és körömfájás állatállományban való terjedésének megakadályozása érdekében. A kerítés diplomáciai feszültséget váltott ki a két ország között, Botswana azt állította, hogy a kerítés a betegség terjedésének megakadályozását szolgálja, míg egyes megfigyelők a migráció ellen irányuló intézkedésnek tekintették. A határon lévő helyzetről érdemes megnézni az alábbi videót. 

2004-től kezdték el építeni a szaúdi-jemeni és a szaúdi-iraki határzárat. A szaúd-jemeni határzár a csempészet és behatolás megakadályozására szolgál, míg a szaúd-iraki határzár célja az ISIS militánsainak visszatartása volt. 

Nagyon megszaporodtak a határzárak

2005-öt követően a korábbiakhoz képest is felgyorsult a megerősített határzárak építése. 2005-ben Brunei épített határzárat Malajziával való határára, majd 2006-ban Kazahsztán Üzbegisztánnal való határára. 

2011-ben készült el a Kínai Népköztársaság és Észak-Korea közötti határzár egy kis szakaszon. Kína egy 4 méter magas kerítést épített Dandong közelében. Egy helyi lakos akkor arról beszélt, hogy korábban „bárki át tudott menni, ha nagyon akart”, mivel a kerítés csak 3 méter magas volt, és nem volt szögesdróttal ellátva.

A határzárak építése igazán 2014 után pörgöt fel. Felsorolásszerűen a következő határzárak épültek meg: 

• Görögország-Törökország – 2012-2021
• Argentína-Paraguay – 2014
• Bulgária-Törökország – 2014
• India-Pakisztán, India-Bangladesh, India-Mianmar és India-Nepál – 2014
• Ausztria- Olaszország-Szlovénia – 2015
• Lettország-Oroszország –2015
• Észak-Macedónia-Görögország – 2015
• Calais határzár – 2016
• Líbia-Tunézia – 2016
• Norvégia-Oroszország – 2016
• Szlovénia-Horvátország – 2016
• Egyesült Arab Emírségek-Omán – 2018
• Észország-Oroszország – 2018
• Törökország-Szíria – 2018
• Dánia-Németország – 2019
• Szerbia-Észak-Macedónia – 2020
• Litvánia-Fehéroroszország – 2021
• Lengyelország-Fehéroroszország – 2022
• Chile-Bolívia – 2022
• Finnország-Oroszország – 2023

Mindezek mellett jelenleg is építik az Egyeült Államok és Mexikó közötti kerítést, a Pakisztán és Afganisztán közötti kerítést, az Irán és Pakisztán közötti kerítést, Izrael és a szomszédai közötti határkerítést, valamint az orosz-ukrán határon lévő kerítést. 

Miért szaporodtak el a határzárak?
 

Összességében tehát a második világháború vége óta 41 ország épített határzárat, kerítést valamelyik szomszédjára. Van olyan ország, amely nemcsak egy hanem több határzárat is létesített, mind az illegális bevándorlóktól, mind a bűnözőktől, vagy éppen felfegyverzett szakadároktól megóvja az államát. Érdekes módon a legtöbb határzár Európában és Ázsiában található, míg az afrikai kontinensen jóval kevesebb van belőlük. Ennek oka lehet, hogy az afrikai államok jóval kevésbé rendelkeznek azzal a szervezettséggel, ami egy ilyen instrumentum elkészítéshez és fenntartásához szükséges, mint európai és ázsiai társaik. A másik ok, hogy az afrikai határok nem az egyes nemzetiségek határvonalain jöttek létre, hanem a gyarmatosító hatalmak döntése révén, így azokat a helyi törzsek sok esetben egyáltalán nem veszik figyelmbe, és sok esetben szabadon mozognak.  

Világosan látszik az is, hogy főleg 2010 után a határzárak építése felgyorsult. Mindez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a 2008-as pénzügyi válság, majd pedig a télbe forduló arab tavasz, végül pedig a Covid-válság alapvetően formálja át a világunkat. A Francis Fukuyama által még a Szovjetunió összeomlása idején megfogalmazott, a liberális demokráciák világszintű győzelme és egyfajta határok nélküli világfalu elképzelést a reálpolitika és a kőkemény tények megbuktatták. A bemutatott tendenciák alapján a Föld országai inkább a bezárkózás felé haladnak, ráadásul a határzárak építése miatt ez egy gyorsuló folyamatnak látszik. 

Nyitókép: AFP