Milliós tömeget tartóztattak fel 2015 óta a déli határszakaszon.
Ma nyolc éve, hogy a Magyar Honvédség Mórahalom térségében megkezdte a több mint 160 kilométer hosszú déli határzár mintaszakaszának építését. Az illegális határsértők miatt építendő akadályrendszer eredeti befejezési ideje 2015. november 30-a lett volna, de Orbán Viktor kormányfő július huszonötödikén, a tusványosi szabadegyetemen tartott előadásában azt kérte, hogy a munkálatokat gyorsítsák fel: a védelmi rendszer első változata legyen kész augusztus 31-ig.
A honvédség végül két nappal korábban közölte, hogy a műszaki határzár első szakaszának – magyar-szerb szakaszon – telepítése befejeződött. (A horvát-magyar szakaszon október 15-ére készült az akadályrendszer.)
Brüsszel migránskvóta ügyében is megmutatta valódi arcát: a konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését pedig erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője, Talabér Krisztián.
A kerítésépítés hivatalos bejelentése egyébként június tizenhetedikén történt. Ezt következően sorra érkeztek ezek a reakciók.
A déli határzárnak külföldön is óriási visszhangja volt a kezdetekkor. Francois Holland korábbi franciaelnök úgy vélekedett, hogy „nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani”. Utódja, Emmanuel Macron hasonlóképpen: „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást.
Angela Merkel egykori kancellár az építkezések megkezdését követően kijelentette: „A kelet-európaiak – és magamat is annak veszem – a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az elkerítés nem működik.” Három évvel később viszont – említi a Magyar Nemzet korábbi cikke – már úgy vélekedett: a határ védelmével Magyarország Németországot is védi, „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.
Az olaszok engedményekért cserébe jóváhagyták az egyezséget, jöhet a migránskvóta. A magyar kormány határozottan elutasítja a javaslatot, és nincs ezzel egyedül.
A déli, ideiglenes biztonsági határzár kérdése a mai napig terítéken van (nem pusztán az Európai Bizottság által kezdeményezett jogi eljárások miatt), mert ugyan fontos támasza az Európai Unió schengeni rendszerének (mondhatni: Magyarország az EU közös határát védi), azonban ismét napirendre került a migránskvóta kérdése, amely egyértelműen arra ösztönzi a kontinensre illegálisan érkezni kívánó bevándorlókat, hogy érdemes elindulniuk.
Meg kell említeni viszont, hogy egyelőre nem sikerült politikai megerősítést szerezni a migránskvótára az Európai Tanács ülésén. Merthogy Budapest mellett Varsó is azt közölte a legutóbbi EU-csúcson: vagy nyilvánosan kiáll az EU Tanácsa amellett, hogy a migráció ügyében csakis egyhangúan szabad döntéseket hozni, vagy semmiféle közös állásfoglalást nem engednek meghozni a bevándorláspolitikával kapcsolatban.
Mindenesetre a magyar kormány, úgy tűnik, ettől függetlenül
továbbra is elkötelezett a déli határszakaszon létesített védelmi rendszer fenntartásában, fejlesztésében.
Bő egy hónapja jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, hogy befejeződött a határkerítés megerősítése, kibővítése. Elhangzott, hogy Magyarország 650 milliárd forintot költött a déli határ védelmére, a határzár kiépítésére, megerősítésére, folyamatos védelmére, amelynek költségeihez alig járult hozzá az EU.
Az államtitkár leszögezte, megerősített kerítés előnyeit az összes európai ország élvezi. Annak ellenére kísérlik meg sok ezren illegálisan átlépni a magyar határt, hogy tudják, Magyarország déli határán nehezen leküzdhető kerítés van, melyet folyamatosan élőerővel is őriznek. „Az illegális migránsok folyamatosan késekkel, csúzlikkal felfegyverkezve jelennek meg a határnál, de az utóbbi hónapokban volt, aki könnygáz spray-vel érkezett. Előfordul, hogy a jogvédő szervezetek által alaposan kiképzett migránsok mobiltelefonnal is felveszik a rendőri intézkedést, hogy később az illegálisan érkezők emeljenek panaszt a jogot betartatókkal szemben” – fogalmazott Rétvári Bence.
A Belügyminisztérium a kérésünkre azt közölte: a határra nehezedő migrációs nyomás folyamatos, tavaly 330 ezren próbáltak illegálisan Európába jutni, ebből 270 ezren a magyar-szerb határon tettek kísérletet.
Idén több mint 55 ezer - napi átlagban 350 - határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, ez a szám 2015 óta meghaladta a 965 ezret.
Nyitókép: MTI / Rosta Tibor
***
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
