Nyolc éve kezdődött a déli határzár építése – óriási botrány kerekedett belőle

Ma nyolc éve, hogy a Magyar Honvédség Mórahalom térségében megkezdte a több mint 160 kilométer hosszú déli határzár mintaszakaszának építését. Az illegális határsértők miatt építendő akadályrendszer eredeti befejezési ideje 2015. november 30-a lett volna, de Orbán Viktor kormányfő július huszonötödikén, a tusványosi szabadegyetemen tartott előadásában azt kérte, hogy a munkálatokat gyorsítsák fel: a védelmi rendszer első változata legyen kész augusztus 31-ig.

A honvédség végül két nappal korábban közölte, hogy a műszaki határzár első szakaszának – magyar-szerb szakaszon – telepítése befejeződött. (A horvát-magyar szakaszon október 15-ére készült az akadályrendszer.)

Bevándorláspártiak a déli határzárról

A kerítésépítés hivatalos bejelentése egyébként június tizenhetedikén történt. Ezt következően sorra érkeztek ezek a reakciók.

• „A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte” – fogalmazott Vona Gábor jobbikos politikusként.
• „Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya” – vélekedett a DK-s Niedermüller Péter, a párt európai parlamenti képviselőjeként.
• „Vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel gettóba zárja magát. […] A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra” – fejtette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője.
• „Jóérzésű ember pártállástól függetlenül nem akarja, hogy Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani” – mondta Botka László szegedi polgármester, az MSZP korábbi kormányfőjelöltje.

A déli határzárnak külföldön is óriási visszhangja volt a kezdetekkor. Francois Holland korábbi franciaelnök úgy vélekedett, hogy „nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani”. Utódja, Emmanuel Macron hasonlóképpen: „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást.

Angela Merkel egykori kancellár az építkezések megkezdését követően kijelentette: „A kelet-európaiak – és magamat is annak veszem – a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az elkerítés nem működik.” Három évvel később viszont – említi a Magyar Nemzet korábbi cikke – már úgy vélekedett: a határ védelmével Magyarország Németországot is védi, „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.

650 milliárd a déli határ védelmére

A déli, ideiglenes biztonsági határzár kérdése a mai napig terítéken van (nem pusztán az Európai Bizottság által kezdeményezett jogi eljárások miatt), mert ugyan fontos támasza az Európai Unió schengeni rendszerének (mondhatni: Magyarország az EU közös határát védi), azonban ismét napirendre került a migránskvóta kérdése, amely egyértelműen arra ösztönzi a kontinensre illegálisan érkezni kívánó bevándorlókat, hogy érdemes elindulniuk.

Meg kell említeni viszont, hogy egyelőre nem sikerült politikai megerősítést szerezni a migránskvótára az Európai Tanács ülésén. Merthogy Budapest mellett Varsó is azt közölte a legutóbbi EU-csúcson: vagy nyilvánosan kiáll az EU Tanácsa amellett, hogy a migráció ügyében csakis egyhangúan szabad döntéseket hozni, vagy semmiféle közös állásfoglalást nem engednek meghozni a bevándorláspolitikával kapcsolatban.

Mindenesetre a magyar kormány, úgy tűnik, ettől függetlenül

Bő egy hónapja jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, hogy befejeződött a határkerítés megerősítése, kibővítése. Elhangzott, hogy Magyarország 650 milliárd forintot költött a déli határ védelmére, a határzár kiépítésére, megerősítésére, folyamatos védelmére, amelynek költségeihez alig járult hozzá az EU.

Az államtitkár leszögezte, megerősített kerítés előnyeit az összes európai ország élvezi. Annak ellenére kísérlik meg sok ezren illegálisan átlépni a magyar határt, hogy tudják, Magyarország déli határán nehezen leküzdhető kerítés van, melyet folyamatosan élőerővel is őriznek. „Az illegális migránsok folyamatosan késekkel, csúzlikkal felfegyverkezve jelennek meg a határnál, de az utóbbi hónapokban volt, aki könnygáz spray-vel érkezett. Előfordul, hogy a jogvédő szervezetek által alaposan kiképzett migránsok mobiltelefonnal is felveszik a rendőri intézkedést, hogy később az illegálisan érkezők emeljenek panaszt a jogot betartatókkal szemben” – fogalmazott Rétvári Bence.

Egymillió környékén a határsértők száma

A Belügyminisztérium a kérésünkre azt közölte: a határra nehezedő migrációs nyomás folyamatos, tavaly 330 ezren próbáltak illegálisan Európába jutni, ebből 270 ezren a magyar-szerb határon tettek kísérletet.

Nyitókép: MTI / Rosta Tibor

***