Brüsszel migránskvóta ügyében is megmutatta valódi arcát: a konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését pedig erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője, Talabér Krisztián.
Mint arról a Mandiner.hu beszámolt, az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát. A tagállamoknak,
Évente legkevesebb (!) 30 ezer bevándorlót fognak szétosztani a tagállamok között a tervek szerint, a befogadás kiváltására egy tagállamnak meghatározott összeget (22 ezer euró [8 millió forint – a szerk.] „szolidaritási hozzájárulás” / be nem fogadott migráns) kell majd befizetnie egy uniós alapba, amelynek keretéből nem uniós országok területén, a migrációs forrásországokba való repatriálási projekteket fog az Európai Bizottság finanszírozni.
Az elfogadott dokumentum, ami általános megközelítést tartalmaz, megváltoztatja a menedékjogot kérők határbeléptetésének, illetve az EU területén való elhelyezésük szabályait is. Részleteket a cikkünk legvégén találhat!
A migránskvóta kérdése ismét felkorbácsolta a kedélyeket. Annak időzítése, napirendre vétele idehaza, de az uniós térben is vitát generált. Többek között erről kérdeztük Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét.
„A migránskvóta egyértelműen magyarellenes döntés, hiszen a javaslat értelmében Magyarországnak kellene befogadni az összes illegális bevándorló közel egyharmadát, miközben az erről szóló 2016-os népszavazáson a döntésben résztvevők 98 százaléka ellenezte az erőszakos újraelosztást” – emlékeztet a szakértő, hozzáfűzve, hogy ezek alapján
teljesen elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a magyar választók akaratának ellenére szeretne bevándorlóországok csinálni Magyarországból”.
Talabér Krisztián szerint a migránskvóta ügyének felgyorsításának több oka is van: egyrészt az Európai Parlament tisztában van azzal, hogy a baloldali többsége 2024 júniusáig biztosított, az ezt követően felálló új erőviszonyok számukra is kérdésesek.
Másrészről júliustól Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét, a bevándorláspárti döntéssel pedig az illegális migráció ellen közel egy évtizede következetes kiálló Magyarországot akarják kellemetlen helyzetbe hozni a nemzetközi térben.
Ahogy döntöttek a migránskvótáról, az megmutatta Brüsszel valódi arcát: ma már a konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését pedig erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője. Gyakorlatilag tetten érhető egy kontinensen belüli törésvonal: míg Európa nyugati fele igennel voksolt a javaslatra, addig Közép-Európa nemmel vagy nemmel egyenértékű tartózkodással szavazott.
Talabér Krisztián érdeklődésünkre emlékeztet: a lengyelek már bejelentették, hogy elkezdtek egy migránsok áthelyezését ellenző országok koalícióját szervezni, úgyhogy az ügy nem egy „lefutott meccs”, Brüsszelben még biztosan komoly vitákra kell számítani erről a kérdésről.
„A szuverenista, bevándorlásellenes erők biztosan minden követ meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy a végső döntés számukra sokkal kedvezőbb legyen.
A baloldali többségű EP célja viszont biztosan az, hogy még a 2019-2024-es ciklus vége előtt átpréseljék a föderalista javaslatot”
– hangsúlyozza a Nézőpont szakértője.
A belügyminiszterek egyezségét követően egyébként a szöveg az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé kerül majd, ahol megformálják majd a megállapodás végleges szövegét.
A Századvég Európa Projekt közvélemény-kutatása egyértelműen bebizonyította, hogy az illegális migráció pártolásának egyetlen egy uniós országban sincs többsége, sőt átlagosan 10-ből 8-an aggasztónak tartják a jelenséget – veti fel az elemző.
Mint mondja, ebből is látszik, hogy a migránspárti álláspont beragadt az elit szintjén: „mivel népszerűtlen téma, ezért igyekeznek távol tartani a migránsbarát politikai pártok ezt a kérdéskört a kommunikációs napirendjüktől”. Ezzel szemben azon országokban, hol a pártok zászlójukra tűzték a „no migrantion” álláspontot, jelentős népszerűségnövekedést értek el.
Talabér Krisztián úgy véli, hogy ennek köszönhető korábban az olasz Lega, a német AfD, a skandináv térségben a Finnek vagy Svéd Demokraták megerősödése; de a Fidesz-KDNP pártszövetség is jelentős mennyiségű új szavazó szimpátiáját tudta kiváltani egyértelműen bevándorlásellenes politikájával, amely már a 2018-as választásokon megmutatkozott.
A Nézőpont Intézet szakértője szerint az ügy fellángolása segíthet a bevándorlásellenes politikai erők 2024-es kampányának, és
ezzel szemben az európai baloldal mindent el fog követni annak érdekében, hogy ezeket a pártokat szélsőséges közösségként mutassák be a hozzájuk köthető balliberális médiahálózatukban”.
Minap lett nyilvános a Nézőpont közvélemény-kutatása, amely alapján a magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt. Minek köszönhető ez? – kérdeztük Talabér Krisztiánt.
„Az emberek gyakorta érzelmeik alapján döntenek, a biztonsági igényük pedig magas. Az illegális bevándorlás elleni fellépés pedig egy biztonságpolitikai terület, így aki megfelelő választ tud kialakítani a kérdésben, az emberek azoknak fognak bizalmat szavazni” – fogalmaz az elemző, hozzátéve, hogy Magyarországon már '18-ban világosan kiderült, hogy a bevándorláspárti erők népszerűségvesztésre, az illegális migrációt ellenzők pedig népszerűségnövekedésre számíthatnak.
Mint mondja, az, hogy a Nézőpont Intézet kutatása alapján tíz kormányellenes szavazóból hat a kormány, s nem a baloldal álláspontját osztja a migránskvóta ügyében, egyértelmű üzenet az ellenzéknek. „Épp az ilyen jelenségek miatt semmi meglepő nincs abban, hogy a baloldal választásról választásra kevesebb szavazót tudhat a táborában” – mutat rá a szakértő.
mire Talabér Krisztián úgy reagál, hogy ez a politikai meggyőződésük. Szövetségeseik, külföldi dollárfinanszírozóik szintén ezeket az elveket vallják, a közösség pedig összezár. „A magyar baloldal elitje felhatalmazását nem a választóktól várja el, hanem külföldi megrendelőitől. Aki teljesíti a nemzetközi mecénások politikai igényét, ők számíthatnak támogatásra. Ez a történet erről szól.”
A Nézőpont Intézet elemzője szerint az illegális migráció elleni fellépés a kabinet világnézetének alapköve, így a migránskvóta ügyének felkorbácsolása a kormánypártok számára könnyen tematizálható.
„Az viszont jelentős nehézség a kabinet számára, hogy
úgy kell szembeszállni az európai térben ezzel az üggyel, hogy figyelniük kell arra is, hogy az EU képviseletével jelenleg zajló tárgyalásokat az álláspontjuk ne akassza el”
– veti fel Talabér Krisztián.
Mint mondja, Brüsszel bevándorláspárti, a magyar kormány nem, így vélhetően az elviekben „össze nem köthető” ügyeket a tárgyalások folyamán valahogy mégis össze fogják kötni, s uniós pénzekhez fogják kötni a bevándorlásellenességet.
Erre látunk már egy kísérletet a javaslatban – emlékeztet –, hiszen minden egyes nem kívánt migráns kiváltása 20 ezer euróba, azaz közel 8 millió forintba kerül. „Ha Magyarország a javaslat jelenlegi állapota szerint szeretné továbbra is elutasítani a migránsok erőltetett szétosztását, úgy évente közel 100 milliárd forintjába kerülne ez az adófizetőknek” – figyelmeztet a szakértő.
Itt vannak a brüsszeli változtatási szándékok:
– Egyes menedékkérők kérelmezési eljárása azonnal a határátlépéskor megkezdődik majd, és egyszerűbb lesz azon bevándorlók visszatérése is, akiknek egyszer már elutasították a menekültkérelmét.
– Az eljárások időkerete is szűkül: a menedékkérőknek az eddigi 15 helyett már csak maximum 6 hónapot kell várniuk kérelmük elbírálására.
– Az első biztonságos országok (frontországok) mentességet kapnak a kérelmezési eljárás azonnali, a határállomásokon történő végrehajtása alól abban az esetben, ha egy meghatározott mennyiségű bevándorló kérelmezését már megindították – a kötelezően lebonyolítandó bevándorlási eljárásokat százalékos arányban határozza meg tagállamokra bontva az egyezmény; a kvóta teljesítését követően a többi kérelmező elbírálását a befogadási kvóta alapján kell elvégeznie a többi, nem első biztonságos uniós tagállamnak.
– Az EU tagállamoknak nagyobb mozgásterük lesz az elutasított kérelmezők visszatoloncolására a biztonságos országokba. Ennek feltétele, hogy a kérelmező és a harmadik biztonságos ország között „kapcsolatnak” kell fennállnia, vagyis oda lehet visszatoloncolni egy menekültet, ahol korábban már tartózkodási engedélyt kapott, vagy letelepedett már, illetve élnek ott hozzátartozói.
– A tagországok – természetesen a nemzetközi jog betartásával – saját hatáskörükben dönthetik majd el, mely országok minősülnek biztonságos országnak.
Nyitókép: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
***
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Sőt, mint kiderült, ezeket még a saját brüsszeli pártja is erőlteti.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Mindketten nagy vereséget szenvedtek Brüsszelben.
Hogy miért?
