Az európai baloldal mindent el fog követni azért, hogy szélsőségnek mutassák be a bevándorlásellenes erőket – szakértő a Mandinernek

Mint arról a Mandiner.hu beszámolt, az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát. A tagállamoknak,

Évente legkevesebb (!) 30 ezer bevándorlót fognak szétosztani a tagállamok között a tervek szerint, a befogadás kiváltására egy tagállamnak meghatározott összeget (22 ezer euró [8 millió forint – a szerk.] „szolidaritási hozzájárulás” / be nem fogadott migráns) kell majd befizetnie egy uniós alapba, amelynek keretéből nem uniós országok területén, a migrációs forrásországokba való repatriálási projekteket fog az Európai Bizottság finanszírozni.

Az elfogadott dokumentum, ami általános megközelítést tartalmaz, megváltoztatja a menedékjogot kérők határbeléptetésének, illetve az EU területén való elhelyezésük szabályait is. Részleteket a cikkünk legvégén találhat!

Elemző: magyarellenes döntést hoztak Brüsszelben

A migránskvóta kérdése ismét felkorbácsolta a kedélyeket. Annak időzítése, napirendre vétele idehaza, de az uniós térben is vitát generált. Többek között erről kérdeztük Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét.

„A migránskvóta egyértelműen magyarellenes döntés, hiszen a javaslat értelmében Magyarországnak kellene befogadni az összes illegális bevándorló közel egyharmadát, miközben az erről szóló 2016-os népszavazáson a döntésben résztvevők 98 százaléka ellenezte az erőszakos újraelosztást” – emlékeztet a szakértő, hozzáfűzve, hogy ezek alapján

Talabér Krisztián szerint a migránskvóta ügyének felgyorsításának több oka is van: egyrészt az Európai Parlament tisztában van azzal, hogy a baloldali többsége 2024 júniusáig biztosított, az ezt követően felálló új erőviszonyok számukra is kérdésesek.

Másrészről júliustól Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségének tisztségét, a bevándorláspárti döntéssel pedig az illegális migráció ellen közel egy évtizede következetes kiálló Magyarországot akarják kellemetlen helyzetbe hozni a nemzetközi térben.

A szakértő szerint Brüsszel megmutatta valódi arcát

Ahogy döntöttek a migránskvótáról, az megmutatta Brüsszel valódi arcát: ma már a konszenzuskeresés a múlté, a nemzetállami hatáskörök leépítését pedig erővel akarják megoldani – mutat rá a Nézőpont elemzője. Gyakorlatilag tetten érhető egy kontinensen belüli törésvonal: míg Európa nyugati fele igennel voksolt a javaslatra, addig Közép-Európa nemmel vagy nemmel egyenértékű tartózkodással szavazott.

Mikor is válhat valósággá a migránskvóta?

Talabér Krisztián érdeklődésünkre emlékeztet: a lengyelek már bejelentették, hogy elkezdtek egy migránsok áthelyezését ellenző országok koalícióját szervezni, úgyhogy az ügy nem egy „lefutott meccs”, Brüsszelben még biztosan komoly vitákra kell számítani erről a kérdésről.

„A szuverenista, bevándorlásellenes erők biztosan minden követ meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy a végső döntés számukra sokkal kedvezőbb legyen.

– hangsúlyozza a Nézőpont szakértője.

A belügyminiszterek egyezségét követően egyébként a szöveg az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé kerül majd, ahol megformálják majd a megállapodás végleges szövegét.

Kiket segít a bevándorlás mint politikai agenda?

A Századvég Európa Projekt közvélemény-kutatása egyértelműen bebizonyította, hogy az illegális migráció pártolásának egyetlen egy uniós országban sincs többsége, sőt átlagosan 10-ből 8-an aggasztónak tartják a jelenséget – veti fel az elemző.

Mint mondja, ebből is látszik, hogy a migránspárti álláspont beragadt az elit szintjén: „mivel népszerűtlen téma, ezért igyekeznek távol tartani a migránsbarát politikai pártok ezt a kérdéskört a kommunikációs napirendjüktől”. Ezzel szemben azon országokban, hol a pártok zászlójukra tűzték a „no migrantion” álláspontot, jelentős népszerűségnövekedést értek el.

Talabér Krisztián úgy véli, hogy ennek köszönhető korábban az olasz Lega, a német AfD, a skandináv térségben a Finnek vagy Svéd Demokraták megerősödése; de a Fidesz-KDNP pártszövetség is jelentős mennyiségű új szavazó szimpátiáját tudta kiváltani egyértelműen bevándorlásellenes politikájával, amely már a 2018-as választásokon megmutatkozott.

A Nézőpont Intézet szakértője szerint az ügy fellángolása segíthet a bevándorlásellenes politikai erők 2024-es kampányának, és

Még a baloldali szavazók sem akarnak kvótát

Minap lett nyilvános a Nézőpont közvélemény-kutatása, amely alapján a magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt. Minek köszönhető ez? – kérdeztük Talabér Krisztiánt.

„Az emberek gyakorta érzelmeik alapján döntenek, a biztonsági igényük pedig magas. Az illegális bevándorlás elleni fellépés pedig egy biztonságpolitikai terület, így aki megfelelő választ tud kialakítani a kérdésben, az emberek azoknak fognak bizalmat szavazni” – fogalmaz az elemző, hozzátéve, hogy Magyarországon már '18-ban világosan kiderült, hogy a bevándorláspárti erők népszerűségvesztésre, az illegális migrációt ellenzők pedig népszerűségnövekedésre számíthatnak.

Mint mondja, az, hogy a Nézőpont Intézet kutatása alapján tíz kormányellenes szavazóból hat a kormány, s nem a baloldal álláspontját osztja a migránskvóta ügyében, egyértelmű üzenet az ellenzéknek. „Épp az ilyen jelenségek miatt semmi meglepő nincs abban, hogy a baloldal választásról választásra kevesebb szavazót tudhat a táborában” – mutat rá a szakértő.

mire Talabér Krisztián úgy reagál, hogy ez a politikai meggyőződésük. Szövetségeseik, külföldi dollárfinanszírozóik szintén ezeket az elveket vallják, a közösség pedig összezár. „A magyar baloldal elitje felhatalmazását nem a választóktól várja el, hanem külföldi megrendelőitől. Aki teljesíti a nemzetközi mecénások politikai igényét, ők számíthatnak támogatásra. Ez a történet erről szól.”

Mit tehetnek akkor most a kormánypártok?

A Nézőpont Intézet elemzője szerint az illegális migráció elleni fellépés a kabinet világnézetének alapköve, így a migránskvóta ügyének felkorbácsolása a kormánypártok számára könnyen tematizálható.

„Az viszont jelentős nehézség a kabinet számára, hogy

– veti fel Talabér Krisztián.

Mint mondja, Brüsszel bevándorláspárti, a magyar kormány nem, így vélhetően az elviekben „össze nem köthető” ügyeket a tárgyalások folyamán valahogy mégis össze fogják kötni, s uniós pénzekhez fogják kötni a bevándorlásellenességet.

Erre látunk már egy kísérletet a javaslatban – emlékeztet –, hiszen minden egyes nem kívánt migráns kiváltása 20 ezer euróba, azaz közel 8 millió forintba kerül. „Ha Magyarország a javaslat jelenlegi állapota szerint szeretné továbbra is elutasítani a migránsok erőltetett szétosztását, úgy évente közel 100 milliárd forintjába kerülne ez az adófizetőknek” – figyelmeztet a szakértő.

Nyitókép: ANDREJ ISAKOVIC / AFP

***