Az olaszok engedményekért cserébe jóváhagyták az egyezséget, jöhet a migránskvóta. A magyar kormány határozottan elutasítja a javaslatot, és nincs ezzel egyedül.
***
„Történelmi” egyezségnek nevezték a tárgyalófelek a 11 órás maratoni tárgyalássorozat eredményeképpen létrejött csütörtök esti megegyezést – a jelző nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2015-ös menekültválság óta nem tudtak dűlőre jutni a tagállamok a közös uniós álláspontról az elmúlt évtized legellentmondásosabb politikai kérdésében, a migráció ügyében. A magyar kormány azonban nem tapsol a megegyezésnek, amit továbbra is határozottan elutasít. Orbán Viktor kormányfő így reagált a fejleményre:
„Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat” − írta.
A magyar álláspont szerint
ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.”
Huszonegy tagállam hagyta jóvá végül a dealt az uniós belügyminiszterek tanácskozásán Luxemburgban – a döntés egyszerű többséget igényelt, vagyis elegendő lett volna a 27 közül 14 tagállam támogatása, és csupán 10 ország blokkolta a döntést, mégis, az olaszok váltak a mérleg nyelvévé: politikai egyezséget a legnagyobb bevándorló-befogadó ország nélkül nem lehetett tető alá hozni.
Giorgia Meloni olasz kormányfő bevándorlásellenes programmal nyert választást, így számára a deal csak akkor volt elfogadható, ha biztos garanciák kap az olasz álláspont feltételeire. Olaszország kőbe véste a tárgyalások előtt, hogy pénzügyi kompenzáció ellenében sem lesz tovább a bevándorlók hatalmas menekülttábora, vagyis a befogadottakat szét kell osztani a tagállamok között, azok nem maradhatnak olasz területen. Németország pedig azzal érvelt, hogy megoldást kell találni a migrációs helyzetre, mert a német földre érkező menekültek 80 százaléka mindenfajta regisztráció, igazoltatás nélkül jut el oda.
Végül Olaszország mentességek fejben beadta a derekát,
Az egyezség megváltoztatja a menedékjogot kérők határbeléptetésének, illetve az EU területén való elhelyezésük szabályait is.
Egyes menedékkérők kérelmezési eljárása azonnal a határátlépéskor megkezdődik majd (ez volt az egyik német feltétel), és egyszerűbb lesz azon bevándorlók visszatérése is, akiknek egyszer már elutasították a menekültkérelmét. Az eljárások időkerete is szűkül:
Az első biztonságos országok (frontországok) mentességet kapnak a kérelmezési eljárás azonnali, a határállomásokon történő végrehajtása alól abban az esetben, ha egy meghatározott mennyiségű bevándorló kérelmezését már megindították – a kötelezően lebonyolítandó bevándorlási eljárásokat százalékos arányban határozza meg tagállamokra bontva az egyezmény; a kvóta teljesítését követően a többi kérelmező elbírálását a befogadási kvóta alapján kell elvégeznie a többi, nem első biztonságos uniós tagállamnak.
Az olaszok számára kulcsfontosságú kérdés volt, hogy mi lesz a szabályozás az illegális vagy a menekültstátuszt a hatóságoktól nem kapó migránsok visszafordíthatóságával kapcsolatban. Az olaszok az EU által első biztonságos országnak elfogadott államok körét bővíteni szerették volna, és ezt meg is kapták:
Ennek feltétele, hogy a kérelmező és a harmadik biztonságos ország között „kapcsolatnak” kell fennállnia, vagyis oda lehet visszatoloncolni egy menekültet, ahol korábban már tartózkodási engedélyt kapott, vagy letelepedett már, illetve élnek ott hozzátartozói.
A Rómának tett fő uniós engedmény azonban az volt, hogy a tagországok – természetesen a nemzetközi jog betartásával – saját hatáskörükben dönthetik majd el, mely országok minősülnek biztonságos országnak – vagyis Olaszország például felszólíthatja Tunéziát arra, hogy akkor is fogadja vissza a területéről Európába továbbutazott migránsokat, ha azok soha nem éltek ott; hasonlóképpen az EU szíriai menekülteket is visszatoloncolhat majd Törökországba, ha onnan érkeztek a kontinensre.
Az egyezség szigorító része a migránskvóta ügye: a tagállamoknak arányosan meghatározott számú bevándorlót be kell fogadniuk a többi tagállam tehermentesítése érdekében,
a befogadás kiváltására egy tagállamnak meghatározott összeget (22 ezer euró (8 millió forint) „szolidaritási hozzájárulás” / be nem fogadott migráns) kell majd befizetnie egy uniós alapba, amelynek keretéből nem uniós országok területén, a migrációs forrásországokba való repatriálási projekteket fog az Európai Bizottság finanszírozni.
A belügyminiszterek egyezségét követően a szöveg az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé kerül majd, ahol megformálják majd a megállapodás végleges szövegét.
egy esetleges jobboldali előretörés esetén a népakarat átírhatná a migrációs irányvonalakat, és magát az uniós megállapodást is.
--
--
Nyitókép: Bevándorlók állnak sorban az olaszországi Lampedusa kikötőjében 2023. június 8-án (forrás: Vincenzo PINTO / AFP)
A szlovák kormányfő beszédében méltatta hazánkat, amikor úgy fogalmazott: le a kalappal Magyarország előtt, ahogy segített Európának a migránshelyzet kezelésében.
Kiderült, hogy hazánk az első helyen van Európán belül közbiztonság szempontjából.
„Nem is dőlnénk be ilyen dolognak, ezt abszurdnak tartom” – üzente a korábbi német kancellár.
Meloni kulcsfontosságú törvényjavaslatot készít elő.
Brüsszel továbbra is nagyon aggódik az akadémiai szabadság miatt.
Az orosz elnök Von der Leyent is emlegette.
A bíróságokat is megfenyegette Magyar Péter, miután megtudta, hogy elvesztette az Index ellen indított sajtóperét. Nem ez volt az első alkalom.
Több ezer ember rekedt a terminálon.
