Az EU belügyminiszterei megszavazták a kötelező migránskvótát. Szakértő magyarázta el, mi a döntés lényege, és mit kéne lépnie hazánknak.
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát csütörtökön. Az elfogadott dokumentum értelmében migránsokat fognak áttelepíteni Nyugat-Európából minden tagországba, így Magyarországra is. Annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden be nem fogadott migráns után. A fejlemény kapcsán Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdeztük.
***
Mekkora többséggel kellett elfogadni egy ilyen döntést az EU belügyminisztereinek?
A csütörtöki döntés még nem egy jogszabály megalkotásáról, hanem a jogalkotási folyamat egyik előzetes fázisában elfoglalt tanácsi álláspontról szól. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok többségének álláspontját tartalmazza a kérdésben,
Ebben az előzetes körben egyszerű többségre volt szükség, ugyanakkor később, amikor a Tanács újra szavaz majd, akkor minősített többség támogatása lesz a követelmény. A végső körben tehát legalább 4 állam, amely az EU lakosságának több mint 35 százalékát képviseli, blokkoló kisebbséget alkothat.
Mikor láthatjuk leghamarabb a döntés hatását?
A javaslat támogatói azt a célt tűzték ki, hogy a jövő évi EP-választás előtt megalkossák a rendeletet. Fontos ugyanakkor, hogy – ahogy azt az uniós kompromisszumoknál látni szoktuk – senki sem elégedett maradéktalanul. Számítani lehet arra, hogy az EP baloldali frakciói ellenzik majd, és
miközben Magyarország és Lengyelország például így is túlzottan befogadáspártinak minősíti azt. Ezért egyelőre kiszámíthatatlan, hogy mikorra születhet ebből végleges jogszabály.
Hány migráns betelepítését könnyítené meg ez a döntés?
Minden évben milliók tesznek sikeres vagy sikertelen kísérletet arra, hogy Európába érkezzenek. Ez a javaslat, ha valóban elfogadják, meg fogja könnyíteni a migránsok befogadását, azaz az eddigi számok tovább nőhetnek. Nem túlzás ezért kijelenteni, hogy a javaslat elfogadása esetén évente több ezer migránst kellene Magyarországnak befogadnia, vagy több sokmilliárd forintot fizetni helyette „szolidaritás” címszó alatt. A pénzfizetési kötelezettség különösen visszás annak fényében, hogy hazánknak 2015 óta százmilliárdokat kellett költenie határvédelemre az EU déli külső határainak védtelensége miatt, melyhez Brüsszel lényegében nem járult hozzá pénzügyileg. Annak ellenére tehát, hogy Magyarország az egyetlen, amely maradéktalanul betartja a schengeni egyezményből fakadó határvédelmi kötelezettségét,
Ez mutatja, mennyire nem veszik komolyan Brüsszelben azt, hogy vannak tagállamok, amelyek egyszerűen nem akarnak tömegesen migránsokat befogadni.
Minden be nem fogadott migráns esetén 22.000 euró büntetést kell fizetni az adott tagországnak. Hazánk melyikkel járna jobban pénzügyileg: ha betelepíti a migránsokat és fizeti az ezzel járó közvetlen és közvetett költségeket, vagy ha inkább a büntetést fizeti meg?
Nehéz lenne azt állítani, hogy bármelyik megoldással jól járna az ország. A bevándorlók befogadása hatalmas nehézségeket jelentene, ráadásul ezt a magyarok többsége már népszavazáson is elutasította. Az Alaptörvény sem teszi lehetővé, hogy kívülről, kényszerből idegen népességet telepítsenek be az országba. Mindezekre tekintettel
de fontos kiemelni, hogy rendkívül igazságtalan ilyen pénzügyi terhet helyezni Magyarországra akkor, amikor amúgy is jogtalanul tartanak vissza nekünk járó forrásokat Brüsszelben. Egyelőre Magyarország legfontosabb érdeke ebben az ügyben az, hogy valamilyen módon képes legyen megakadályozni a tervezet ebben a formában történő elfogadását.
***
***
Nyitókép: Sameer Al-DOUMY / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
