Orbán Viktor az ujja köré csavarta a teljes baloldalt, Magyar Péter köpni-nyelni nem tudott

Ilyen, amikor szembejön a valóság.

Míg a magyar delegáció Washingtonban járt, a városban mindenki a kormányzati leállásról és Zohran Mamdani New Yorki győzelméről beszélt.


Washington DC impozáns fehér épületei között egy konzervatív látogató úgy érezheti: ellenséges területre tévedt. LMBTQ+-zászlók mindenütt, még mindig hatalmas feliratok hirdetik a Black (Trans) Lives Mattert, és lépten-nyomon olyan helyiekkel elegyedik szóba az ember, akik nem kedvelik Donald Trumpot.
Természetesen nincs ebben semmi meglepő: 2024-ben Washington DC (pontosabban a Columbia District) 92.5 százaléka Kamala Harrisre, a demokraták jelöltjére szavazott, és
mindössze 6.6 százalékot (!) kapott Donald Trump.
A városban élők 43%-a szövetségi kormánynak dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a szövetségi kormányzat túlnyomó többsége demokrata érzelmű. Bár Trump igyekezett minél több pozícióba republikánust ültetni,
a városban érződik, hogy ez nem „Trump-ország” vagy „MAGA-ország”.
Klisé, de igaz, hogy egy városról és lakóiról a legtöbbet a taxisofőrök tudnak mesélni. Bár Washington DC amerikai szempontból nem nagy, itt is mindenki autóval közlekedik, gyalogosok a város leghíresebb részein leginkább csak a turisták. Orbán Viktor és Donald Trump találkozója, bár Magyarország számára jelentős esemény, a városban a nemzetközi delegációk érkezése megszokott, és bizony kevés amerikaival találkoztunk (Amerika nagy, Magyarország kicsi) aki tisztába lenne az európai politikai helyzettel.
Feltűnő Washingtonban, hogy a város lakossága két egyértelmű osztályra osztható: van a bürokraták és think-tankekben dolgozók serege, és a szolgáltatói ipar dolgozói. Az átlagos dolgozók mind a kormányzati leállás miatt panaszkodtak, amelynek következtében a városban az összes múzeum bezárt, járatok tömegeit törölték, és általánosságban megállt az élet. Egy afroamerikai taxisofőr bosszúságát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy vajon melyik oldal a hibás a kormányzati leállásért azonnal rávágta: mindkettő. „Sok embert viszek, republikánusokat és demokratákat is. Ugyanoda fuvarozom őket. Együtt esznek, együtt isznak és mi nem érdekeljük őket”.

Az amerikai fővárosban látogatásunk alatt tömegtüntetés nem zajlott, azonban a városban köröz néhány „tüntető kamion”, amelyek közül egy azt hirdette, hogy „Donald Trump pedofil”. Nemcsak az utcák vannak tele LMBTQ-zászlókkal, hanem az autókkal is jelzik az ideológiát, kiszúrtunk például több palesztin rendszámot is.
A rendőri jelenlét jelentős a városban, különösen a kormányzati épületek környékén, és jelentősen megnőtt a számuk a sötétedés beállta után. Trump korábban meghirdette a város biztonságának a helyreállítását, amelynek megítélése vegyes a városban. Egy diplomata elmondta: Biden alatt elszabadult a hajléktalanok száma, de Trump óta jelentősen javult a helyzet. Egy taxisofőrünk azonban csak legyintett és azt mondta:
„Kétfajta város van Amerikában: amelyik olyan gazdag, hogy nem látszik a bűnözés, de ott van a mélyben, és olyan, amelyikben lépten-nyomon bűnözőkbe akadsz. Washington az előbbibe tartozik.”

Amerika nagy előnye, hogy az „utca emberét” le sem kell szólítani, mert az emberek a boltokban és a kávézókban magától is megszólítják az embert. Így volt alkalmunk kérdezgetni, hogy vajon hallottak-e a washingtoniak a magyar látogatásról. Be kell vallanunk: kevés ember volt, aki igenlően válaszolt. Mivel Washington tele van nemzetközi tudósítókkal, diákokkal, és diplomatákkal, szinte senkit nem néznek látogatónak, azt feltételezik, hogy a városban élsz.
Magyarországról az átlag amerikai két dolgot mondott: nehéz nyelv, valahol Európában.
Még a közigazgatási osztály tagjai között is hasonló válaszokat lehetett kapni.
Washingtonban az ember hirtelen megérti, hogy az amerikaiak valóban keveset gondolnak az öreg kontinensre, és még kevesebbet tudnak róla.
A Trump-kormány egyik tagjának korábbi munkatársa például megjegyezte nekem: „Amerikában borzasztóak az árak, Európában biztosan jobb a helyzet.” A jóindulat azonban általános volt, ha közölted, honnan jöttél, szinte kivétel nélkül szerencsét kívántak a washingtoniak.
A városban a fő téma a kormányzati leálláson túl a New York-i választás volt, amelyről a vélemények két csoportra oszlottak. Míg a konzervatív intézetek impozáns termeiben rettenetesnek ítélték az eredményt, az utca embere és különösen a taxisofőrök többsége lelkesen üdvözölték a marxista-muszlim polgármester győzelmét. Egy iráni sofőr elmondta: ötven éve él Amerikában, de még soha nem volt olyan rossz a helyzet, mint most, és örömét fejezte ki Mamdani sikere miatt. „Semmi nem működik” – jelentette ki, miközben szeltük át a várost a világ vezető hatalmának fővárosában.
Nyitókép: Capitolium