Míg a magyar delegáció Washingtonban járt, a városban mindenki a kormányzati leállásról és Zohran Mamdani New Yorki győzelméről beszélt.
Washington DC impozáns fehér épületei között egy konzervatív látogató úgy érezheti: ellenséges területre tévedt. LMBTQ+-zászlók mindenütt, még mindig hatalmas feliratok hirdetik a Black (Trans) Lives Mattert, és lépten-nyomon olyan helyiekkel elegyedik szóba az ember, akik nem kedvelik Donald Trumpot.
Természetesen nincs ebben semmi meglepő: 2024-ben Washington DC (pontosabban a Columbia District) 92.5 százaléka Kamala Harrisre, a demokraták jelöltjére szavazott, és
mindössze 6.6 százalékot (!) kapott Donald Trump.
A városban élők 43%-a szövetségi kormánynak dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a szövetségi kormányzat túlnyomó többsége demokrata érzelmű. Bár Trump igyekezett minél több pozícióba republikánust ültetni,
a városban érződik, hogy ez nem „Trump-ország” vagy „MAGA-ország”.
Klisé, de igaz, hogy egy városról és lakóiról a legtöbbet a taxisofőrök tudnak mesélni. Bár Washington DC amerikai szempontból nem nagy, itt is mindenki autóval közlekedik, gyalogosok a város leghíresebb részein leginkább csak a turisták. Orbán Viktor és Donald Trump találkozója, bár Magyarország számára jelentős esemény, a városban a nemzetközi delegációk érkezése megszokott, és bizony kevés amerikaival találkoztunk (Amerika nagy, Magyarország kicsi) aki tisztába lenne az európai politikai helyzettel.
Feltűnő Washingtonban, hogy a város lakossága két egyértelmű osztályra osztható: van a bürokraták és think-tankekben dolgozók serege, és a szolgáltatói ipar dolgozói. Az átlagos dolgozók mind a kormányzati leállás miatt panaszkodtak, amelynek következtében a városban az összes múzeum bezárt, járatok tömegeit törölték, és általánosságban megállt az élet. Egy afroamerikai taxisofőr bosszúságát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy vajon melyik oldal a hibás a kormányzati leállásért azonnal rávágta: mindkettő. „Sok embert viszek, republikánusokat és demokratákat is. Ugyanoda fuvarozom őket. Együtt esznek, együtt isznak és mi nem érdekeljük őket”.
Az amerikai fővárosban látogatásunk alatt tömegtüntetés nem zajlott, azonban a városban köröz néhány „tüntető kamion”, amelyek közül egy azt hirdette, hogy „Donald Trump pedofil”. Nemcsak az utcák vannak tele LMBTQ-zászlókkal, hanem az autókkal is jelzik az ideológiát, kiszúrtunk például több palesztin rendszámot is.
A rendőri jelenlét jelentős a városban, különösen a kormányzati épületek környékén, és jelentősen megnőtt a számuk a sötétedés beállta után. Trump korábban meghirdette a város biztonságának a helyreállítását, amelynek megítélése vegyes a városban. Egy diplomata elmondta: Biden alatt elszabadult a hajléktalanok száma, de Trump óta jelentősen javult a helyzet. Egy taxisofőrünk azonban csak legyintett és azt mondta:
„Kétfajta város van Amerikában: amelyik olyan gazdag, hogy nem látszik a bűnözés, de ott van a mélyben, és olyan, amelyikben lépten-nyomon bűnözőkbe akadsz. Washington az előbbibe tartozik.”
Amerika nagy előnye, hogy az „utca emberét” le sem kell szólítani, mert az emberek a boltokban és a kávézókban magától is megszólítják az embert. Így volt alkalmunk kérdezgetni, hogy vajon hallottak-e a washingtoniak a magyar látogatásról. Be kell vallanunk: kevés ember volt, aki igenlően válaszolt. Mivel Washington tele van nemzetközi tudósítókkal, diákokkal, és diplomatákkal, szinte senkit nem néznek látogatónak, azt feltételezik, hogy a városban élsz.
Magyarországról az átlag amerikai két dolgot mondott: nehéz nyelv, valahol Európában.
Még a közigazgatási osztály tagjai között is hasonló válaszokat lehetett kapni.
Washingtonban az ember hirtelen megérti, hogy az amerikaiak valóban keveset gondolnak az öreg kontinensre, és még kevesebbet tudnak róla.
A Trump-kormány egyik tagjának korábbi munkatársa például megjegyezte nekem: „Amerikában borzasztóak az árak, Európában biztosan jobb a helyzet.” A jóindulat azonban általános volt, ha közölted, honnan jöttél, szinte kivétel nélkül szerencsét kívántak a washingtoniak.
A városban a fő téma a kormányzati leálláson túl a New York-i választás volt, amelyről a vélemények két csoportra oszlottak. Míg a konzervatív intézetek impozáns termeiben rettenetesnek ítélték az eredményt, az utca embere és különösen a taxisofőrök többsége lelkesen üdvözölték a marxista-muszlim polgármester győzelmét. Egy iráni sofőr elmondta: ötven éve él Amerikában, de még soha nem volt olyan rossz a helyzet, mint most, és örömét fejezte ki Mamdani sikere miatt. „Semmi nem működik” – jelentette ki, miközben szeltük át a várost a világ vezető hatalmának fővárosában.
Nyitókép: Capitolium
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Vitézy Dávid tagad.
A két évvel ezelőtt új startot vett, Mikoviny utcai Gléda vendéglő egyszerű receptet követ: a vendégnek jót és jól kell adni. Tulajdonosa, a harmadik generációs vendéglátós Deli János nem újragondol, maximum egy csipetnyit korszerűsít. És ami nem éppen hátrány, a meglehetősen tisztességes adagok sincsenek túlárazva.
