Németország gazdasági növekedés után mély strukturális válságba került, amelyet főként szerkezeti problémák és évtizedes gazdaságpolitikai-stratégiai hibák okoztak.
Komoly bajban a német gazdaság – kongatta meg a vészharangot a Portfolio elemzése. A lap szerint a németek maguknak köszönhetik a bajt: évtizedes gazdaságpolitikai hibák, elhibázott külgazdasági lépések, szerkezeti egyensúlytalanságok és elmaradt reformok árát fizetik meg. Jövőre gazdasági élénkítő program jön, de a fellendüléshez reformokra lesz szükség.
A cikk leírja: a GDP az elmúlt két évben gyakorlatilag nem bővült, az ipar termelése pedig folyamatosan esik, idén szeptemberben a 2005-ös szintre süllyedve.
Az első probléma a külgazdaság. Az amerikai exportra kivetett vámok az év második felétől érezhetően visszafogják a német vállalatok kivitelét, igazi visszaesést ugyanakkor nem az USA-ba, hanem a Kínába irányuló export mutat már évek óta, ami főként strukturális és versenyképességi okokkal indokolható.
Az elmúlt két évtizedben olcsó nyersanyagokra és energiára, szakképzett munkaerőre, globális ellátási láncokra és külföldi piacokra támaszkodó német ipar az elmúlt években komoly válságba került. Az elemzés szerint ennek egyik fő oka az ellátásbiztonság romlása volt.
Németország gazdasági sikereit az elmúlt két évtizedben a csúcstechnológia és az olcsó energia határozta meg, ez a versenyelőny azonban mostanra eltűnni látszik.
Az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok az elmúlt években jelentős energiaársokkokat okoztak, amelyek megemelték az erre épülő német autóipari, vegyipari, fémipari, papír- és textilipari, illetve építőipari vállalatok költségeit.
Bár Európa legnagyobb gazdaságában a reálbérek nemzetgazdaságot tekintve enyhén mérséklődtek 2019 óta, a legalacsonyabb jövedelmi csoportok esetében 10 százalékot is meghaladó emelkedés volt tapasztalható.
A bérnyomás komoly kihívást jelent a vállalatoknak.
Németország helyzetét tovább nehezítette Kína erősödése. A kínai vállalatok versenyképességének gyors erősödése a világpiaci folyamatokat is megváltoztatta, a nyugati vállalatok ugyanis már nemcsak a kínai piacokról szorulnak ki, hanem harmadik országokban (például az afrikai kontinensen) is csökken a részesedésük Kína rovására.
Németország kormánya és vállalatai a Kínával való jó viszony fenntartása érdekében az elmúlt tíz évben nem reagáltak érdemben a problémára (fontosabb szempontnak tartották a piacok és a magas vállalati profit megtartását), az ázsiai ország technológiai alárendeltségébe vetett tévhit árát pedig most kell megfizetni.
A portfolio.hu cikke szerint a helyzetet nehezíti, hogy importoldalon nagyon jelentős Kína-függőség alakult ki Európában és Németországban, ami leginkább az autóipari vállalatok számára jelent fenyegetést.
Mint írják: a kínai importfüggéssel való szembe nem nézés rávilágít a német kormányzat és vállalatok azon komoly stratégiai hibájára is, hogy csak akkor reagálnak egy krízisre, amikor már az iparág vagy a gazdaság összeomlása a tét.
A cikk szerint mivel a válság okai sokrétűek, ezért a problémák orvoslása nehéz és időigényes folyamatnak ígérkezik.
A következő évtizedben megvalósuló kormányzati gazdaságélénkítő program, valamint konkrét szabályozói reformok bár a jó irányba mutatnak, jelenlegi méretükben még várhatóan nem elégségesek a szerkezeti problémák orvoslásához
– írják az elemzésben.
A növekedéshez mélyreható szerkezeti és strukturális reformok kellenek (amelynek fókuszában az ellátásbiztonságnak, a termelékenységnek és a beruházásoknak kell állniuk), ezeknek azonban egyelőre csak apró jelei vannak az elemzés szerint.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Csütörtökön már a holland–német közös rendezésű világbajnokságon szerepel a tavalyi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző női kézilabda-válogatott. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitánnyal felkészülésről, játékosokról, formáról és persze a vébéről beszélgettünk.
2025-ben Nyugat-Európában a karácsonyi ünnepek már nem a meghittségről szólnak, hanem a félelemről és a betonakadályokról.
„Nekünk, magyaroknak nincs szükségünk sem engedélyre, sem pedig mandátumra. Sem Brüsszelből, sem Berlinből” – mondta Szijjártó Péter.
Merz szerint maximálisan fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezéséért.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Izzott a levegő a stúdióban.
Ismert, Karol Nawrocki mégsem találkozik a magyar kormányfővel annak moszkvai látogatása miatt.
Régen volt olyan vezetője Magyarországnak, akinek nagyhatalmak veszik számba a véleményét – mondta a miniszter.
