Két kisbaba születése bizonyítja, hogy egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
A szerző a Makronóm újságírója.
A Walking Egg nevű kezdeményezés célja, hogy a mesterséges megtermékenyítést elérhetővé tegye azok számára is, akik vidéki vagy alacsony jövedelmű térségben élnek, és akik számára a hagyományos IVF-eljárások anyagilag vagy földrajzilag elérhetetlenek. A program keretében egy utánfutóból kialakított mobil labort hoztak létre, amely tartalmaz minden olyan eszközt, amely egy embriológusnak a lombikprogramhoz szükséges – töredék költséggel.
Miközben a mesterséges megtermékenyítés mára a fejlett országokban széles körben elérhető – például Spanyolországban a születések 12 százaléka IVF-hez köthető –, addig az alacsony jövedelmű országokban és különösen a vidéki területeken a hozzáférés továbbra is rendkívül korlátozott. Dél-Afrika, bár a kontinens egyik termékenységi központja, 60 millió lakosára kevesebb mint 30 IVF-klinika jut, míg Angolában és Malawiban egyáltalán nincsenek ilyen intézmények.
Nem csak a születésszám számít
Jessica Hamzelou, az MIT Technology Review szakértője szerint gyakori tévhit, hogy a magas születési rátájú országokban nincs szükség mesterséges megtermékenyítésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte
minden hatodik felnőtt szembesül meddőséggel élete során,
üggetlenül a jövedelmi viszonyoktól. A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz úgy fogalmazott: „A meddőség nem válogat.”
Gerhard Boshoff, a Pretoriai Egyetem embriológusa is kiemelte, hogy a vidéki térségekben élők számára egyszerűen nem állnak rendelkezésre IVF-ellátóhelyek. Ezért született meg a gondolat: ha az emberek nem jutnak el a kezelésekhez, akkor a kezelések menjenek el hozzájuk.
A Walking Egg története
Willem Ombelet nyugdíjas nőgyógyász már az 1980-as években felismerte a hozzáférési egyenlőtlenségeket a dél-afrikai IVF-ellátásban. A pretoriai laborban végzett munkája során azt tapasztalta, hogy a feketék körében gyakoribb a meddőség, de az apartheid miatt számukra elérhetetlen volt a kezelés. Ez inspirálta a Walking Egg létrehozására, amely tudományos és művészeti projektként indult a meddőség kezeléséhez való egyetemes hozzáférésért.
2008-ban Ombelet találkozott Jonathan Van Blerkommal, aki már dolgozott az IVF egyik egyszerűsített változatán. A hagyományos laboratóriumi inkubátorok helyett Van Blerkom előre feltöltött gázkeverékes kémcsöveket használt, amelyeket gumidugóval zárt le. A pete- és a hímivarsejteket egyszerűen a dugón keresztül lehetett bejuttatni, majd az embriókat ezekben a csövekben lehetett nevelni.
Ombelet szerint ehhez nem szükséges csúcstechnológia – csak egy jó mikroszkóp és egy mód, amivel melegen tartják a csövet. Az embriókat öt napos koruk után be lehet ültetni vagy le lehet fagyasztani.
Az így működő labor a hagyományos költségek tizedébe, vagy akár a huszadába is kerülhet.
Az első pilot projekt 2012-ben zajlott le Belgiumban, és még abban az évben világra jöttek az első egyszerűsített IVF-eljárással fogant babák.
Nem csak olcsóbb, mobilisabb is
Gerhard Boshoff nemrég továbbgondolta a koncepciót: ha az IVF már olcsóbb és egyszerűbb, akkor miért ne lehetne mobilis is? A Walking Egg keretében megtervezett egy utánfutót, amelybe minden szükséges berendezést beszereltek.
A mobil labor első próbája tavaly indult. Egy vidéki dél-afrikai termékenységi klinikával együttműködve tíz önkéntest vontak be. A nők először egy helyi egészségügyi intézményben kaptak petefészek-stimuláló gyógyszereket, majd petesejtlevétel után a mobil laborban zajlott a megtermékenyítés és az embrióbeültetés.
Az első tíz páciensből öten lettek állapotosak, egyikük elvetélt, de négy megtermékenyülés sikeresnek bizonyult.
Június 18-án megszületett Milayah, majd két nappal később Rossouw – a többi baba születése napokon belül várható.
Ombelet szerint bebizonyították, hogy egy olcsó és egyszerű IVF-módszer is képes a hagyományos eljárásokhoz hasonló eredményeket hozni. A következő céljuk, hogy hasonló teszteket végezzenek Egyiptomban és Indonéziában, valamint hogy globálisan terjeszkedjenek.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: technologyreview.com
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Társadalmi szemléletváltás szükséges a spanyol lap szerzője szerint.
Miközben itthon tömegek zengik, hogy az anyák szja-mentessége „úgyse” segít, a Spiegel vezércikke a megoldás részének tartja azt, ha a gyermekeket nevelő nők zsebébe több pénz kerül. Különös. Francesca Rivafinoli írása.
Egy fronthoz közeli klinika szabályzata szerint egy nap csak 10-15 súlyos, és körülbelül 60 közepesen súlyos, és könnyebben sérült katonát láthatnak el.
Nehezebben jutottak el a nyilvánossághoz azok a hangok, hús-vér élő (fehér) emberek nyilatkozatai, akik elmesélték, hogy milyen életveszélyben éltek az elmúlt években Dél-Afrikában.
Az eseménydús hadgyakorlaton még egy esetleges atomtámadás forgatókönyvét is begyakorolták.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz fegyveres botránya semmilyen kapcsolatban nincs a hivatalban lévő miniszterek védelmével.
Szokatlan vita alakult ki Georgia és Ukrajna között. A grúzok azzal vádolják az ukránokat, hogy robbanószereket csempésztek be az országba.
