Itt vannak a számok: a magyarok többsége fellépne a külföldi háborús uszítás ellen

A háborús propaganda észlelésével, a háborúpárti narratívák terjesztése mögött álló szereplőkkel, illetve az ezekkel összefüggő állami fellépéssel kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, a megbízásából készült közvélemény-kutatásban.

A kutatás alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a polgárok érzékelik a háborús propagandát a hazai nyilvánosságban. A megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott már orosz vagy ukrán háborús propagandával, ezzel szemben 42 százalékuk nem tapasztalta ezt. 

A közéleti hírekről kizárólag online forrásokból tájékozódó polgárok az átlagot számottevően meghaladó mértékben, 73 százalékban számoltak be arról, hogy találkoztak ilyen tartalmakkal. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy az idegen államok manipulációs lehetőségei a digitális platformokon – a hagyományos médiumokhoz viszonyítva – jóval kiterjedtebbek, ezért 

A Kutatóintézet szerint fontos hangsúlyozni, hogy a háborúpárti propaganda terjesztése mögött nem csupán a hadviselő felek állhatnak. A közvélemény valószínűsíti, hogy Oroszországon és Ukrajnán kívül Brüsszel, illetve a politikai nyomásgyakorló infrastruktúra szereplői is aktív alakítói a szóban forgó kommunikációs műveleteknek. 

A felmérés szerint a magyarok csaknem azonos arányban vélekednek úgy, hogy Ukrajna (65 százalék) és Oroszország (64 százalék) háborúpárti propagandát folytat Magyarországon, valamint a válaszadók többségének ugyanez a benyomása az Európai Unióról (66 százalék) és a Soros Györgyhöz köthető szervezetekről is (54 százalék).

A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok 

Ennek megfelelően a válaszadók elsöprő többsége szorgalmazza, hogy az állam lépjen fel azzal szemben, aki az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a magyar nyilvánosságban

• olyan dezinformációt terjeszt, miszerint Magyarország részt vesz a háborúban, vagy
  háborús propagandát terjeszt (72-72 százalék), illetve
• az egyik hadviselő fél érdekeit Magyarország érdekei fölé helyezi, vagy támadja hazánk
  kimaradását a háborúból (67-67 százalék) 
   

Fotó: Genya SAVILOV / AFP