Andreas Rödder szerint Németország húsz éve ugyanabban a politikai zsákutcában toporog, és ha nem néz szembe a válsággal, akkor idővel a mindent felforgató törés következik.
A német politika húsz éve képtelen valódi irányváltásra, miközben a strukturális problémák egyre súlyosabbak, Európa ereje fogy, a világ pedig gyorsabban változik, mint ahogy arra Berlin reagálni tud – többek között így nyilatkozott Andreas Rödder történész Ralf Schuler NiUS-on futó beszélgetős műsorában. A Mainzban tanító professzor szerint Friedrich Merz kancellár sok kérdésben helyesen látja a külpolitikai kihívásokat, ám a belpolitikai reformok elmaradása aláássa a hitelességét és a kormányzóképességét is.
Andreas Rödder az év politikai mérlegét „kifejezetten felemásnak” nevezte. Mint fogalmazott:
Volt ugyan kormányváltás, de politikai váltás nem történt. A problémák nemhogy enyhültek volna, de egyre érezhetőbbé és súlyosabbá váltak.”
A történész szerint Németország alapvető gondja, hogy két évtizede centrista nagykoalíciók váltják egymást a kormányon, amelyek nem kínálnak valódi politikai alternatívát. Ez a helyzet nem vitákat generál a politikai középben, hanem a konfliktusokat a szélekre tolja ki, ami idővel radikalizálódáshoz vezet:
Ez a középen zajló toldozás-foldozás megbénítja a rendszert, miközben a valódi viták a politika két szélsőértékén zajlanak.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Nácik, kifelé!” – skandálták az arcukat maszkkal eltakaró, vagy éppen anélkül őrjöngő, szélsőbalos politikai aktivisták, miközben bántalmazták a sajtó munkatársait.
Rödder szerint a mostani kihívások súlyosabbak, mint a korábbi nagy reformkorszakok idején:
Különösen élesen bírálta a német energiapolitikai átállást, amelyet egyértelműen kudarcnak nevezett:
A német energiapolitikai átállás tizenöt éve nem működik. Az az elképzelés, hogy Németország majd példát mutat, amelyet majd követni fog a világ, puszta illúzió maradt.”
Ezt is ajánljuk a témában
Ugyanaz a program fut végig a brüsszeli elit politikai leágazásain.
Szerinte a túlzott szabályozás és az európai szintű túlbürokratizálás tovább rontja a versenyképességet, miközben a politikai döntések következményeit senki sem meri felvállalni.
A történész több kérdésben is megvédte Friedrich Merz álláspontját, különösen a külpolitikában. Úgy véli, a kancellár helyesen érzékeli, hogy Németországnak vezető szerepet kellene vállalnia Európában. Mint fogalmazott:
A külpolitikai vezetés belpolitikai áldozatokat követel. Ebben Friedrich Merznek igaza van.”
Ugyanakkor Rödder hangsúlyozza: a külpolitikai erő nem létezhet belpolitikai vitalitás nélkül:
Külső erő csak belső erőből fakadhat. A belpolitika nem díszítés, hanem az alap, amelyre minden más épül.”
A probléma szerinte nem Merz ösztöneivel, hanem a végrehajtással és a kommunikációval van. A gyakori irányváltások aláássák a kormányzati hitelességet, pedig – mint mondja – „a politikában nemcsak a hatalom erőforrás, hanem a hitelesség és a bizalom is”.
A történész professzor határozottan elutasítja azt a gondolatot, hogy bármely politikai konstrukció örökkévaló lenne:
„Nincs garancia arra, hogy akár Németország politikai rendszere, akár az Európai Unió fennmarad.”
Szerinte az EU komoly történelmi érdeme, hogy a háborús nemzetállamokat együttműködő államokká formálta, ám ez nem jelent felmentést a szükséges megújulás alól.
A túlzott központosítás és szabályozás pedig akár a széteséshez is vezethet.
A beszélgetés egyik kulcsgondolata szerint Németország válaszút előtt áll. Ha a politika nem képes időben megreformálni a fennálló rendszert, akkor a változás nem fokozatos, hanem sokkszerű lesz:
Ha a stagnálás folytatódik, akkor annak nem reform, hanem egy felforgató törés lesz a vége. A kérdés mindig ugyanaz: alakítani akarjuk a változást, vagy elszenvedni?”
Ezt is ajánljuk a témában
Brandenburg tartomány miniszterelnöke kongatta meg a vészharangot.
Rödder ugyanakkor nem pesszimista: történészként arra emlékeztet, hogy látszólag reménytelen helyzetekből is születtek sikeres fordulatok, ehhez azonban politikai bátorságra, világos stratégiára és a valósággal való szembenézésre van szükség.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
***
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP
Magyarország már nincs egyedül Brüsszelben.
Már a német rendőrség is kénytelen szembenézni a tényekkel.
Brüsszel szócsöve azonban egészen sajátosan értelmezi Európa fogalmát.
Berlin veszélyezteti a közös európai célokat is.
Újra Von der Leyen térfelén pattog a labda.
Enyhítette a belpolitikai feszültséget, de súlyos árat fizetett ezért.
A nehézsúlyú boksz korábbi királya könnyebb sérülésekkel megúszta a karambolt.
Putyin és Peszkov egyetértettek Donald Trumppal.
A legújabb felmérés szerint a válaszadók 72 százaléka szerint az ország rossz irányba halad.
