Kína külügyminisztere, Wang Yi telefonon közölte iráni kollégájával, hogy Peking támogatja Teheránt az Egyesült Államok és Izrael támadásai elleni védekezésben.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: szombat reggel Izrael és az Egyesült Államok összehangolt hadműveletet indított az iráni rezsim ellen. Két nap után Kína hivatalosan is közölte az álláspontját a konfliktussal kapcsolatban, miután a kínaiak telefonon egyeztettek az irániakkal.
Wang Yi közölte Abbas Araghchi iráni külügyminiszterrel, hogy Peking „nagyra értékeli a Kína és Irán közötti hagyományos barátságot, támogatja Iránt szuverenitásának, biztonságának, területi integritásának és nemzeti méltóságának védelmében, valamint támogatja Iránt törvényes jogainak és érdekeinek védelmében” – jelentette a Times of Israel.
Kína „felszólította az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy azonnal szüntessék be a katonai műveleteket, kerüljék a feszültség további eszkalálódását, és akadályozzák meg a konfliktus kiterjedését az egész közel-keleti régióra”
– mondta Wan.
Egy másik telefonbeszélgetés során, amit Omán külügyminiszterével folytatott Wang, azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „szándékosan háborút szítanak Irán ellen”, ezzel
„megsértve az ENSZ Alapokmány céljait és elveit”.
„Kína hajlandó konstruktív szerepet játszani, többek között az igazságosság fenntartásában, a béke elérése érdekében, valamint a háború leállításában az ENSZ Biztonsági Tanácsának platformján keresztül” – mondja Wang Omán külügyminiszterének, Badr Albusaidinek.
Egy másik telefonbeszélgetés során, Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel, Wang arra figyelmeztetett, hogy a világ kockáztatja a „dzsungel törvényének visszatérését”.
„A nagyhatalmak nem támadhatnak meg önkényesen más országokat katonai fölényükre alapozva”
– mondta Wang. „Az iráni nukleáris kérdésnek végső soron vissza kell térnie a politikai és diplomáciai megoldás útjára” – tette hozzá.
Fontos megjegyezni, hogy miről nem esett szó ezeken a beszélgetéseken: Kína nem ajánlotta fel katonai segítségét a szövetségesének, és nem fejezte ki részvétét az ajatollah halála miatt.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Ezt is ajánljuk a témában
Or Yissachar, a David Biztonságpolitikai Intézet vezető elemzője a Mandinernek elmondta: Irán nem úgy viselkedik, mint egy normális ország, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha az lenne. Az izraeli szakértőt az Irán elleni hadműveletről kérdeztük.
Nyitókép: JESSICA LEE / POOL / AFP
Azt sem rejtették véka alá az elemzők, hogy miért.
Or Yissachar, a David Biztonságpolitikai Intézet vezető elemzője a Mandinernek elmondta: Irán nem úgy viselkedik, mint egy normális ország, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha az lenne. Az izraeli szakértőt az Irán elleni hadműveletről kérdeztük.
A háború miatt kétséges, hogy részt vesznek a viadalon. Irán Új-Zélanddal, Belgiummal és Egyiptommal csapna össze.
Drasztikus válaszlépéssel reagált a piac az iráni háborúra: 9 százalékkal drágult a kőolaj világpiaci ára. Hétfő reggel a kereskedés megnyitásakot 80 dollár közelébe ugrott a Brent hordónkénti ára, ott viszont egyelőre megtorpant. Kérdés, merre indul onnan és lesz-e olajválság? Gyorselemzés a Mandineren.
Már Irakban is robbanások voltak.
Ezzel megszületett az amerikai légierő első vesztesége az Irán elleni katonai műveletek során.
Krekó Péter ugyanúgy tagad az ukránok zsarolását illetően, mint a Tisza Párt vezetője.
Szokatlanul heves vitára került sor a Reakció friss adásában.
Azt sem rejtették véka alá, hogyan működne.
