Drasztikus válaszlépéssel reagált a piac az iráni háborúra: 9 százalékkal drágult a kőolaj világpiaci ára. Hétfő reggel a kereskedés megnyitásakot 80 dollár közelébe ugrott a Brent hordónkénti ára, ott viszont egyelőre megtorpant. Kérdés, merre indul onnan és lesz-e olajválság? Gyorselemzés a Mandineren.
Ahogyan az várható volt már a hétvégén is, hétfő reggel jelentős emelkedéssel kezdett a Brent nyersolaj a világpiacon. A hordónkénti ár a 73 dollár körüli szintről szinte rögtön 80 dollár közelébe ugrott, ami 9 százalékos emelkedés. Ott egyelőre szerencsére lecövekelt a jegyzés, de csak idő kérdése, mikor kúszik még feljebb.
Egyes szakértők szerint a 100 dolláros hordónkénti ár sincs kizárva. Mindez a szombaton kirobbant iráni háborúra és a teheráni ellencsapásokra való válasz. Ezek után felmerül a kérdés, milyen hatása lesz ennek, kell-e tartani egy esetleges újabb olajválságtól.
A Brent nyersolaj hordónkénti árának változása:
Ezt is ajánljuk a témában
Rövid idő alatt kilenc százalékot drágult a Brent olaj világpiaci ára. Az Urals még tartja magát, kár, hogy abból pont nem kapunk Ukrajna miatt.
Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Mandiner kérdésére aláhúzta: a hirtelen reakciót még nem lehet globális olajválságként értelmezni. A fő alakító tényező, hogy meddig bírja Irán 11 ország párhuzamos támadását.
„Mivel a kőolaj elsődleges jószág, az áremelkedésének hatása a teljes termékskálára átszivárogna. Az üzemanyagokon keresztül az összes áru és szolgáltatás árában megérződik az áremelkedés, azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, hogy az energiahordozókból gyártott műanyag, illetve kenőolajak és bitumen ára is emelkedik. Így több irányból fejti ki a kőolaj drágulása az árfelhajtó hatását” – tette hozzá.
Mint ismert: a Barátság kőolajvezetéken Magyarország immár január vége óta nem kap orosz kőolajat, amely bár szintén drágulásnak indult, messze nem olyan mértékben, mint a Brent.
Év eleje óta az orosz olaj 9 dollárt drágult, míg a Brent csaknem 20 dollárt.
Ez a jelentős különbség hazánknak nagy versenyelőnnyel járna, ám Ukrajna lépése miatt ettől a forrástól el vagyunk vágva. A drágább beszerzés miatt Magyarországon súlyos infláció jöhet, de az is felmerülhet kérdésként, fennmaradhat-e tovább a rezsicsökkentés.
Horváth Sebestyén szerint a rezsicsökkentésben, amellett, hogy a szállítási költség miatt olcsóbb orosz eredetű földgáztól függ, kiegészítő tényezőként a kőolaj ára is szerepet játszik benne. Az orosz Ural típusú kőolaj finomítási ára ugyan kis mértékben magasabb a Brent és WTI fajtájúaknál, azonban mintegy 20-25 százalékkal olcsóbb azoknál.
„A kőolajár-indexek emelkedése mellett is ez a diszkont megmarad, így az orosz eredetű kőolajat finomító vállalatok jelentős extraprofitja és az erre vonatkozó szektoriális különadó biztosítja a rezsicsökkentés megvalósíthatóságát. A rezsicsökkentést nem az iráni háború, hanem a Barátság kőolajvezeték elzárása és az orosz energiahordozókról való erőltetett uniós és ellenzéki törekvés veszélyezteti” – emelte ki.
Az elemző emlékeztetett: Európai Unióban minden tagállamnak kötelező az éves átlagos fogyasztást legalább 90 napig fedező stratégiai kőolajkészletet felhalmoznia és fenntartania. A Mol február közepén kérte ennek a felszabadítását, így május közepéig a Barátság kőolajvezeték nélkül is biztosított a magyar üzemanyag-ellátás. Emellett két héttel ezelőtt a magyar kormány mintegy 500 ezer tonna orosz eredetű kőolajat vásárolt tengeri szállítással, amely várhatóan március közepén érkezik meg hazánkba, az Adria kőolajvezetéken keresztül.
Ezen útvonal azonban nem jelent alternatívát, mivel elméleti maximális kapacitása évi 10 millió tonna, míg a magyar és szlovák együttes fogyasztás eléri a 14 millió tonnát.
Eddig a horvát vezetéken keresztül évente maximum 2 millió tonna kőolaj érkezett. A nagyobb volumen tesztelése elkezdődött, de az ellátásbiztonság és a diverzifikáció szempontjából nem lehet elengedni a Barátság kőolajvezetéket, amely hazai leágazásának névleges kapacitása 13 millió tonna.
Horváth Sebestyén szerint ugyan a piac jelenleg nem számít olajválságra, de amennyiben elhúzódik a háború és magasabb olajárak jönnek, a magyar gazdaság versenyelőnyét pont a stabil és olcsó orosz energiahordozók jelentenék, így az azokról való leválás nem csak a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztetné és az üzemanyag tekintetében hiányt okozna, hanem jelentős áremelkedést és inflációs hullámot is hozna.
Az üzemanyagárak már az elmúlt napokban is emelkedő tendenciát mutattak, a Portfolio.hu cikke szerint az iráni háború miatt megugró olajár önmagában 30 forinttal drágíthatja a benzin literét. Ha pedig 100 dollár közelébe kúszik az olaj világpiaci árának jegyzése, akkor 70-80 forinttal is drágább lehet egy liter benzin, tehát könnyen 700 forint közelébe is kilőhetne a literenkénti ár, és ehhez nincs még hozzátéve a devizahatás és a logisztikai többletköltségek.
Ezt is ajánljuk a témában
Már most érződik a háború hatása.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Or Yissachar, a David Biztonságpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója a Mandinernek elmondta: Irán nem úgy viselkedik, mint egy normális ország, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha az lenne.
Bejrút lángol, alaposan „lenyírják a füvet”, ahogy lapunknak Robert C. Castel mondta.
A háború miatt kétséges, hogy részt vesznek a viadalon. Irán Új-Zélanddal, Belgiummal és Egyiptommal csapna össze.
Ivan Rados adott megnyugtató helyzetjelentést az Iránból kimenekített játékosáról.
Korábban már Mario Draghi és Orbán Viktor is felhívták a figyelmet Európa versenyképességi problémáira.
Or Yissachar, a David Biztonságpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója a Mandinernek elmondta: Irán nem úgy viselkedik, mint egy normális ország, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha az lenne.
„Hagyjuk a színjátékot!” – mondta a miniszterelnök.
Az izraeli légierő parancsnokának székhelyét is rakétákkal lőtték.
