Nem a középkor volt sötét, hanem a felvilágosodás. Amúgy meg kinek a neve jelenti azt, hogy fényhozó? Luciferé. Ennyit erről

A főispánok, a vármegyék és a középkor védelmében. Szilvay Gergely írása.


A főispánok, a vármegyék és a középkor védelmében. Szilvay Gergely írása.


Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.


A Rubicon folyóirat égisze alatt forgatott alkotás történész szakértőkkel és dramatizált jelenetek segítségével lép túl a vesztes csatát kísérő állandó bűnbakkeresésen és az összeesküvés-elméleteken.


Joanna Urbanska kutató a beszélgetés során felhívta arra a figyelmet, hogy az ukrán állam a mai napig nem járult hozzá az áldozatok exhumálásához, így nem tudni pontosan, mennyi lengyel veszett oda a nacionalisták vérengzései során.


Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.


Andreas Rödder szerint Németország húsz éve ugyanabban a politikai zsákutcában toporog, és ha nem néz szembe a válsággal, akkor idővel a mindent felforgató törés következik.


Megkongatta a vészharangot Mitrovits Miklós.


Nagy bajban lehet Mérő Vera és Cseh Katalin, ha meg akarják szólítani a nőket.


Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a Horthy-korszakról napjainkra hiteles, harag és részrehajlás nélküli kép rajzolódhasson ki.


Egy szava nem volt igaz.


A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, aki kíméletlen élességgel elemezte a világpolitika és a nyugati demokráciák válságát. A történész szerint a nyugati elit elveszítette önbizalmát és irányát, miközben Magyarország józan politikája mutathat kiutat Európa számára.


A kutatások szerint Szibéria és Kazahsztán határvidékén élhetnek a magyarság távoli rokonai, akik ma is őrzik hagyományaikat.


A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.


Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.


Stefano Bottoni, Tiszás történész kommentjét véleményezte a fideszes frakcióvezető, amiben a történész „cigány lakta körzetnek” nevezte Józsefvárost.


Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.


De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.


A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.


A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.


Zajlik a szemellenzős tagadás és a struccpolitika – mutatott rá Stéphane Audoin-Rouzeau francia történész a Le Figarónak adott interjúban.
