Szorul a hurok Konok Péter körül – pert indított ellene egy aktivista

Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.


Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.


A Rubicon folyóirat égisze alatt forgatott alkotás történész szakértőkkel és dramatizált jelenetek segítségével lép túl a vesztes csatát kísérő állandó bűnbakkeresésen és az összeesküvés-elméleteken.


Joanna Urbanska kutató a beszélgetés során felhívta arra a figyelmet, hogy az ukrán állam a mai napig nem járult hozzá az áldozatok exhumálásához, így nem tudni pontosan, mennyi lengyel veszett oda a nacionalisták vérengzései során.


Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.


Andreas Rödder szerint Németország húsz éve ugyanabban a politikai zsákutcában toporog, és ha nem néz szembe a válsággal, akkor idővel a mindent felforgató törés következik.


Megkongatta a vészharangot Mitrovits Miklós.


Nagy bajban lehet Mérő Vera és Cseh Katalin, ha meg akarják szólítani a nőket.


Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a Horthy-korszakról napjainkra hiteles, harag és részrehajlás nélküli kép rajzolódhasson ki.


Egy szava nem volt igaz.


A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, aki kíméletlen élességgel elemezte a világpolitika és a nyugati demokráciák válságát. A történész szerint a nyugati elit elveszítette önbizalmát és irányát, miközben Magyarország józan politikája mutathat kiutat Európa számára.


A kutatások szerint Szibéria és Kazahsztán határvidékén élhetnek a magyarság távoli rokonai, akik ma is őrzik hagyományaikat.


A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.


Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.


Stefano Bottoni, Tiszás történész kommentjét véleményezte a fideszes frakcióvezető, amiben a történész „cigány lakta körzetnek” nevezte Józsefvárost.


Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.


De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.


A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.


A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.


Zajlik a szemellenzős tagadás és a struccpolitika – mutatott rá Stéphane Audoin-Rouzeau francia történész a Le Figarónak adott interjúban.


Valami ilyesmi jutott az eszembe, amikor egyik nemzeti emlékhelyünkre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba autóztam.
