Magyarország ellen áskálódott az amerikai sztártörténész: most aztán csúnyán beégett Anne Applebaum

Egy szava nem volt igaz.


Egy szava nem volt igaz.


A Maxima legújabb adásában Szalai Zoltán vendége Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, aki kíméletlen élességgel elemezte a világpolitika és a nyugati demokráciák válságát. A történész szerint a nyugati elit elveszítette önbizalmát és irányát, miközben Magyarország józan politikája mutathat kiutat Európa számára.


A kutatások szerint Szibéria és Kazahsztán határvidékén élhetnek a magyarság távoli rokonai, akik ma is őrzik hagyományaikat.


A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.


Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.


Stefano Bottoni, Tiszás történész kommentjét véleményezte a fideszes frakcióvezető, amiben a történész „cigány lakta körzetnek” nevezte Józsefvárost.


Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.


De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.


A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.


A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.


Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.


Zajlik a szemellenzős tagadás és a struccpolitika – mutatott rá Stéphane Audoin-Rouzeau francia történész a Le Figarónak adott interjúban.


Valami ilyesmi jutott az eszembe, amikor egyik nemzeti emlékhelyünkre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba autóztam.


„Sajnállak. Remélem legalább annyi mentséged van, hogy nem ingyen…” – írta az újságíró Konok Péternek.


A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a beszéd a függetlenség, szabadság követelésével valóban megteremtette a demokratizálódás kezdetét.


Érdekesen szemléli a helyzetet a Bécsi Egyetem professzora.


„A román gazdasági teljesítmény már meghaladja a magyart” – hangoztatja Oliver Jens Schmitt.


Cosmin Popa szerint fokozódik Oroszország hibrid háborúja, és Moszkva „trójai falóként” tekint Romániára.


Tomasz Rowinski is megszólalt a kérdésben.


Ha létezik nemzeti minimum, akkor úgy vélem, ebben a dologban kellene lennie. Szakály Sándor írása.
