Konok Péter nem kímélte sem a Tiszát, sem Puzsér Róbertet: „Úgy látszik, a Tiszatájon csak egyetérteni szabad”

A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.

A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.
Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.
Stefano Bottoni, Tiszás történész kommentjét véleményezte a fideszes frakcióvezető, amiben a történész „cigány lakta körzetnek” nevezte Józsefvárost.
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.
A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.
Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.
Zajlik a szemellenzős tagadás és a struccpolitika – mutatott rá Stéphane Audoin-Rouzeau francia történész a Le Figarónak adott interjúban.
Valami ilyesmi jutott az eszembe, amikor egyik nemzeti emlékhelyünkre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba autóztam.
„Sajnállak. Remélem legalább annyi mentséged van, hogy nem ingyen…” – írta az újságíró Konok Péternek.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a beszéd a függetlenség, szabadság követelésével valóban megteremtette a demokratizálódás kezdetét.
Érdekesen szemléli a helyzetet a Bécsi Egyetem professzora.
„A román gazdasági teljesítmény már meghaladja a magyart” – hangoztatja Oliver Jens Schmitt.
Cosmin Popa szerint fokozódik Oroszország hibrid háborúja, és Moszkva „trójai falóként” tekint Romániára.
Tomasz Rowinski is megszólalt a kérdésben.
Ha létezik nemzeti minimum, akkor úgy vélem, ebben a dologban kellene lennie. Szakály Sándor írása.
„Ez egy interjú volt, nem egy politikai manifesztum” – jelentette ki a történész.
Hunyadi előszeretettel keresett kifogásokat, ha elvesztett egy csatát, a Cillei-családnak pedig nagy pechje, hogy mindenki rosszat írt róluk – tudtuk meg a téma szakértőjétől.
Nagy erénye a könyvnek, hogy nem köszön vissza belőle az a régi és téves narratíva, miszerint a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia „a népek börtöne” lett volna.