A kutatások szerint Szibéria és Kazahsztán határvidékén élhetnek a magyarság távoli rokonai, akik ma is őrzik hagyományaikat.
Világszenzációként számol be a tudományos világ egy új kutatásról, amely a magyarok eredetét egészen új megvilágításba helyezi – derült ki Biró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatójának előadásából.
Egy neves kazah történész, Ajbolat Kuskumbajev legújabb tanulmánya szerint a magyarok őshazája Szibéria és Kazahsztán határvidékén, a Torgaj-fennsík térségében keresendő
– ott, ahol ma is élnek olyan közösségek, amelyek „madjaroknak” nevezik magukat, és a keleti magyarok leszármazottaiként tartják számon őseiket.
A kutató „Magyarok keleten és nyugaton” című munkája az Ómúltunk tára sorozatban jelent meg, és hatalmas érdeklődést váltott ki mind Magyarországon, mind külföldön. A mű részletesen bemutatja a madjar törzs történetét, amelyet a helyiek a kipcsak törzsszövetség egyik nemzetségének tartanak. Kuskumbajev szerint a magyar harcosok egy része a 13. században került kapcsolatba a mongol seregekkel, majd az Arany Horda szolgálatába állva beolvadt a keleti sztyeppe népei közé.
Ezt is ajánljuk a témában
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
A könyv magyar fordítását Benkő Mihály történész készítette, aki Kuskumbajevvel együtt expedíciókat vezetett Szibéria és Kazahsztán határvidékén, a kipcsakok földjén. Itt, a Torgaj-fennsíkon találhatók azok a falvak, ahol a helyi madjar közösségek máig őrzik a magyarsághoz kötődő hagyományaikat.
A történeti forrásokat modern genetikai kutatások is alátámasztják. Bíró András antropológus kimutatta, hogy a Torgaj-fennsík lakóinak Y-kromoszómája feltűnően hasonlít a mai magyar népesség genetikai mintázatához.
Ez a felfedezés új lendületet adott annak az elméletnek, hogy a magyarok keleti rokonsága valós történeti alapokon nyugszik.
A tudományos közösség véleménye megoszlik: egyes kutatók, köztük Erdélyi István, támogatják Kuskumbajev megállapításait, mások óvatosabbak. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a felfedezés új fejezetet nyithat a magyar identitás kutatásában, és segíthet jobban megérteni a magyar nép keleti gyökereit, valamint az eurázsiai sztyeppék népei közötti kulturális kapcsolatokat.
Nyitókép: DANIEL MIHAILESCU / AFP
***
Egy irányba mutat a genetika és a régészet, sosem bizonyította ennyi adat, hogy a honfoglalók egy része a Dél-Urál környékéről érkezett. Megjelent a magyar kutatók tanulmánya a Cell folyóiratban!
Nem volna váratlan a terjeszkedés Csányi Sándorék részéről.
A történész szerint hiába „udvarol” Puzsér, a Tiszának „teljes megadás kell, teljes önfeladás, teljes behódolás kell”.
Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.
Stefano Bottoni, Tiszás történész kommentjét véleményezte a fideszes frakcióvezető, amiben a történész „cigány lakta körzetnek” nevezte Józsefvárost.
Egyértelmű válasz érkezett a 14. havi nyugdíj kapcsán.
A Tisza Világ adatbotránya után nem magyarázkodás jött, hanem dühkitörés.
