Idén ünnepelték a híres-neves füredi Anna-bál 200. születésnapját. Vajon hasonlít-e a mai formája a 19. századira? A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
Két évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár kezdeményezésére színes együttműködés szerveződött: Balatonfüred önkormányzata, a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Tihanyi Bencés Apátság és a levéltár elhatározta, hogy közösen, méltóképpen ünneplik meg a jeles évfordulót. Így született meg az apátsági múzeum elbűvölő tárlata, amelyet Elegancia és hagyomány – A tihanyi bencések az Anna-bál két évszázadában címmel Szlavkovszky Mariann történész, az intézmény kurátora rendezett.
A kiállítás létrejöttét indokolta az a messzebbre mutató gondolat is, hogy az Anna-bál nem csupán a kultúra és a társasági élet mindenkori ünnepe, hanem egy különleges társadalomtörténeti ív lenyomata is az arisztokrácia korszakától a polgárosodáson át napjainkig. A bál története ráadásul jóval árnyaltabb, mint ahogyan azt az erről való közgondolkodást hosszú ideje formáló romantikus legenda tartja; a történetek és a valóság nem minden részletben találkoznak egymással.
A nagyszabású rendezvény csúcspontja az augusztus 20-i tűzijáték és drón-show lesz, de a főváros már napokkal korábban megtelik kulturális, zenei és gasztronómiai programokkal.
A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.
A névadó leány férje aradi vértanú volt, a bál a kezdetektől vonzotta a politikusokat és művészeket. Tragédia, hanyatlás, szocialista reneszánsz. Azt tudta, hogy Anna valójában Krisztina volt?
Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.
A kötetlen hangulatú beszélgetésen szóba került egyebek mellett az orosz–ukrán háború, a 2026-os választás, Azahriah és a miniszterelnök nyaralása is.
Mi volt Orbán Viktor kedvenc száma Azahriahtól? Mit keresett a nagyszínpadon egy plüssnyuszi? Hogy vélekedik a drogügyi kormánybiztos Dopemanről? Beszámolónk az ötödik MCC Fesztről.
Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
