Nincs megállás: ezzel küzd egy évtizede Orbán Viktor

Egyre nyilvánvalóbb, mi a baja Brüsszelnek a magyar emberekkel valójában.

Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.

„Vitéz Mihály a kortársak írásaiban kis túlzással úgy jelenik meg, mint egy fosztogató martalócvezér, akit a Habsburg-udvar addig használ, amíg el nem kezdi sütögetni a saját pecsenyéjét Erdélyben; akkor aztán kiadják rá a kilövési engedélyt” – mondja lapunknak Köő Artúr. A bánffyhunyadi születésű történésszel nem elsősorban a Nagy-Románia a tantermekben című könyve apropóján beszéltünk, hanem amiatt, mert gombamód elszaporodtak a közösségi portálokon azok az olykor mesterséges intelligenciával is jól-rosszul megtámogatott „történelmi” videók, amelyek a románság eredetét és hősiességét igyekeznek dicsfénybe vonni. Ezek pedig – bár első ránézésre is olyan hagymázas, soviniszta tévképzeteket terjesztenek, amilyenekhez képest a dák–román kontinuitás már szinte maga a tárgyszerűség – elképesztően népszerűek, és a fogadtatásuk szinte egyöntetűen pozitív, aminek az okát nem máshol érdemes keresni, mint a román tantermekben.

„A székelyek a románoktól tanultak meg írni” – mondja bele a kamerába például Daniel Roxin „történész” egy százezres nézettségű rövid videójában a sok közül; alatta kommentekben sorakoznak a helyeslések és a további tódítások. „Középkori román városok élete” – harsogja egy MI-csoda, és bemutatja példaként a magyar királyságbeli, többségében szászok lakta Brassót.

„Azt, hogy mi van a román történelemtankönyvekben, egyrészt aktuálpolitikai perspektívából kell nézni, másrészt pedig úgy, hogy mindent a 19. századból itt ragadt nemzeti romantika szószával öntöttek le” – fogalmaz lapunknak a történész, kiemelve a „nagy egyesítő” Vitéz Mihályt. Vagy éppen „kollégája”, Baba Novak példáját, akiből ekkortájt faragtak nemzeti ikont a görögkatolikus román papok, az első román értelmiségi réteg, és nemzeti színezetet adtak a rablóhadjáratainak. Egyébként a dák–román elmélet is az ő termékük, miután Rómában kiküldetésben nagy erőkkel kutatták nemzeti eredetüket, és végül kikötöttek a rég kihalt ókori népnél. Ezt a vonalat aztán megőrizték Erdély bekebelezése után, majd a kommunizmus alatt és után is.