Ha valaki szeretne többet megtudni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, akkor az útja a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe vezet. E kiránduláson nemcsak új ismeretek várják, hanem annál jóval több: megnyugvás és valami ősi, mégis ismerős szellemiség. Egy dobogókői és egy pilisszántói lelkes lokálpatrióta segített nekünk eligazodni a mondák és legendák között.
Egy másfél évtizede óta húzódó vita végére került augusztus elején pont, egy patinás, mintegy 200 éves cukrászda ajtajára pedig – sokak reménye szerint csak átmenetileg – lakat Budavár szívében.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.
„A helyes kérdés nem az, hogy Ukrajna elvesztette-e a háborút, hanem az, hogy mennyit fog veszíteni” – mondta el a Le Figarónak Stéphane Audoin-Rouzeau.
Nincs nyoma annak, hogy Cillei személyes okokból gyűlölte a Hunyadiakat, és Hunyadi Lászlót sem Cillei megölése miatt végezték ki, de a sztori végérvényesen beleivódott a történelmi emlékezetbe.
Közhely, de a történelem így vagy úgy ismétli önmagát, és ha egy véres ideológiát nem tudnak megfelelően kordában tartani vagy lefojtani, akkor az egyszer a felszínre tör.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Kincses Előd erdélyi szakjogász, közíró és emberjogi harcos 84 éves volt.
A tartalmakat történészek írják, a Rubicontól megszokott szakmai alapossággal.
A történészprofesszorral a hazai politika mellett a háború dúlta világ fejleményeit is értékeltük.
A felbocsátást követően izgalmas 14 nap következik, amely mind a világ, mind a magyar tudományos életben áttöréseket hozhat.
