Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben?
Barbara Tuchman amerikai történész fő művében a történelem négy olyan drámai példáját tárta az olvasók elé – a trójai háborútól a vietnámi háborúig –, amelyben a döntéshozók abszurd, észszerűtlen elhatározásra jutottak. Olyanra, amely szöges ellentétben állt a nemzet érdekeivel, és visszavonhatatlanul megváltoztatta a történelem menetét.
Az ukrajnai háború és az arra adott európai válasz akár a könyv posztumusz fejezete is lehetne.
Az unió jelenlegi pályája leginkább egy kötéltáncoséhoz hasonlítható, aki bekötött szemmel sétál a szakadék széle felé. A közösség eddig 193 milliárd eurót költött Ukrajnára, további 90 milliárd eurónyi hitelt vett fel, közben az orosz vagyon elkobzását fontolgatja – ami nyílt háborús provokáció –, és az egekbe hajtotta az energiaárakat saját háztartásai és vállalkozásai számára. A most napvilágra került 800 milliárd eurós újjáépítési terv és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának lázálma betetőzné a brüsszeli kezdeményezésű tragédiát.
Pénzügyi szempontból ez Ukrajnát feneketlen kúttá változtatná, ráadásul tartós kiadásról van szó, amely nemzedékekre eladósítaná az európaiakat.
A gazdasági öngyilkosság azonban nem áll meg a pénzügyeknél. Ukrajna „lenyelése” az európai mezőgazdaság számára egyet jelentene a lélekharang megkondításával. Gazdáinkat már most is fojtogatóan szorítja a brüsszeli bürokrácia és a Mercosur-megállapodás réme, Ukrajna integrációja pedig végzetes csapást mérne rájuk.
Miképp lenne képes megfelelni az európai szabályozások milliónyi oldalának egy romokban heverő, korrupciótól átszőtt ország, ahol a jogállamiság látványosan hiányzik? Valóban szívességet teszünk-e Ukrajnának azzal, ha kapitalista gyarmattá és globalista újjáépítési laboratóriummá alakítjuk át, amelyet a kimerült, zuhanó életszínvonallal küzdő európai polgárok finanszíroznak?
És mi a helyzet a hat nyugat-balkáni országgal? Ők Godot-ra várva évek óta hiába reménykednek, a legkisebb ürüggyel is rendre elutasítják őket.
Az összeomlás kockázata nyilvánvaló, az EU mégis mintha alvajáróként menetelne tovább a szakadék felé. Holott a stratégiai partnerség kialakítása Ukrajnával anélkül, hogy teljes jogú tagállammá tennénk, kézenfekvő és mindenkinek elfogadható megoldás lenne. Ez lehetővé tenné a kölcsönösen előnyös kooperációt a tagországok és Ukrajna között, illetve nagyobb teret engedne az európai magánbefektetéseknek az újjáépítési tervben – ugyanakkor nem tennénk tönkre az unió gazdaságát és politikai fundamentumát. Ez olyan kompromisszum lehetne, amelyet a tagállamok többsége valószínűleg elfogadna –
feltéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem azzal tölti az idejét, hogy sértegeti őket.
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Vajon valamiféle geopolitikai romantika vezérli őket, vagy csupán a politikai színpadon való önigazolás vágya? Egyszerű tehetetlenségről van szó, vagy arról a kétségbeesett igyekezetről, hogy mentsék a menthetőt, és megőrizzék tekintélyüket az éveken át tartó hibás lépések után? Bármi legyen is a válasz, az ukrajnai eset szomorúan igazolja a történelmi tételt: amikor országok vagy birodalmak többé nem a saját érdekeiket helyezik politikájuk középpontjába, hamar elveszítik tájékozódási képességüket.
Ilyenkor egy olyan őrült útra lépnek, amelyről csak ritkán van visszatérés.
Már csak néhány percünk maradt, hogy elkerüljük a végzetet.
A szerző az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője
Fotó: Mandiner-archív
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az elmúlt időszakban az ukrán és az iráni háború miatt feszültté vált nemzetközi politikai légkörében a Fidesz jelentheti a legbiztosabb választást.
Az ukrán Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésének egyik tisztje kifejtette: „csak azt engedjük meg a magyaroknak, hogy az utcákat takarítsák”.
Szlovákia kész arra, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt háborús kölcsönt.
Ha a magyarok egységesen kiállnak Magyarország mellett, és nem hódolnak be a követeléseinek, akkor az ukrán elnök kénytelen lesz engedni.
Az orosz titkosszolgálati beavatkozásról szóló narratíva éppen azután kezdett el terjedni, hogy Volodimir Zelenszkij példátlan módon megfenyegette Orbán Viktort.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Mi történik akkor, amikor a politikai indulatok kilépnek az online térből, és a valóságban is megjelennek? A Mandiner új dokumentumfilmje, a Sajtóvadászat olyan történeteket mutat be, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordulnak elő a magyar közéletben.
Az időjárás rendre felforgatja a versenyszervezők mindennapjait.
