Múlt, jelen és jövő között képez hidat Csóti György.
Január 21-én 17 órától mutatják be Csóti György, volt zágrábi nagykövet Salamon bácsi, a redőnyárus című új könyvét a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban (1093 Budapest, Zsil utca 2–4.). A kötetet Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, L. Simon László József Attila-díjas író és Prof. Dr. Szakály Sándor mutatja be.
A Huszadik századi magyar történetek alcímet viselő, a Kairosz Kiadónál megjelent kötet négy fő téma köré szerveződik. A szóbeli történelem (oral history) felhasználása, a hallott múltbeli történetek mellett meghatározó csomópont az 1956-os forradalom élményköre. Visszatérően megjelenik a 1970–80-as évek erdélyi valósága, a Ceaușescu-féle kommunista diktatúra nyomasztó világa, ahogyan a kádári rezsimet követő rendszerváltoztatásban tevékenyen részt vevő író visszaemlékezései az akkori feladatvállalásaira, illetve nagyköveti megbízatásának emlékei is. Apró esetekből, pillanatokból, villámfénnyel felvillanó sorsokból rajzolódik ki a történelmi kor képe, benne a nehézségekkel szembefeszülő emberrel.
Csóti György történeteiben az elmúlt száz év magyar történelméből meríti témáit, felhasználva saját tapasztalatait és az oral history emlékanyagát; a történelem tényeit egyéni élményeivel kapcsolja össze, így megalkotva egy személyes magyar történelmet, amelynek alakításában – szerencsés sorsbeli adományként – maga is tevékenyen részt vehetett.
Csóti György közéleti emberként, politikai szereplőként, hivatalviselőként nem csupán elszenvedője volt „az idők változásának”, hanem a maga lehetőségeinek keretei között annak alakítója is. Erről a kulturális beágyazottságról és nemzeti azonosságtudatról szólnak a történetei, rajtuk a személyes hitelesség pecsétjével – írta a kiadó.
Nyitókép forrása: Veres Nándor / MTI
***
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Ma már nem a tank a módi — ha nagyon ugrálsz, akkor szabotázzsal tesznek tönkre. Ha érvelni merészelsz a saját érdekedben, akkor a „jogállamisági bunkósbottal” csapnak le.
„Fájdalommal emlékezünk az elesett és eltűnt bajtársainkra. Helytálltak és harcoltak, mert úgy hozta a sors.”
Pontosabban ilyen is. Grexa Izabella történész Csupa paradicsom az élet című könyve a gyárból a vendéglátóiparra váltó Király Erzsébet élettörténetén keresztül teszi láthatóvá a Kádár-kor nem feltétlenül nosztalgiára érdemes mindennapjait.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A 2024-es cannes-i premier után 2025 márciusában végre itthon is bemutatkozott a Bán Mór-regények ihlette Hunyadi-sorozat, ami aztán kapott hideget-meleget. A mi olvasóinkat ez érdekelte legjobban az azóta streamingen is látható tízrészes széria kapcsán.
„Éppen ezért van szükségük a magyaroknak a mi szolidaritásunkra” – jelentette ki a korábbi lengyel miniszterelnök-helyettes.
A csecsen vezető fiát kritikus állapotban szállították kórházba.
Nagy bajban van Románia.
