Villanások a huszadik századból – Csóti György új könyvének bemutatója a VERITAS Intézetben
2026. január 16. 22:05
Múlt, jelen és jövő között képez hidat Csóti György.
2026. január 16. 22:05
3 p
1
0
0
Mentés
Január 21-én 17 órától mutatják be Csóti György, volt zágrábi nagykövet Salamon bácsi, a redőnyárus című új könyvét a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban (1093 Budapest, Zsil utca 2–4.). A kötetet Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költő, L. Simon László József Attila-díjas író és Prof. Dr. Szakály Sándor mutatja be.
A Huszadik századi magyar történetek alcímet viselő, a Kairosz Kiadónál megjelent kötet négy fő téma köré szerveződik. A szóbeli történelem (oral history) felhasználása, a hallott múltbeli történetek mellett meghatározó csomópont az 1956-os forradalom élményköre. Visszatérően megjelenik a 1970–80-as évek erdélyi valósága, a Ceaușescu-féle kommunista diktatúra nyomasztó világa, ahogyan a kádári rezsimet követő rendszerváltoztatásban tevékenyen részt vevő író visszaemlékezései az akkori feladatvállalásaira, illetve nagyköveti megbízatásának emlékei is. Apró esetekből, pillanatokból, villámfénnyel felvillanó sorsokból rajzolódik ki a történelmi kor képe, benne a nehézségekkel szembefeszülő emberrel.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Két új témát hoz be a Tisza Párt a kampányba – ez végzetes hiba lehet
Csóti György történeteiben az elmúlt száz év magyar történelméből meríti témáit, felhasználva saját tapasztalatait és az oral history emlékanyagát; a történelem tényeit egyéni élményeivel kapcsolja össze, így megalkotva egy személyes magyar történelmet, amelynek alakításában – szerencsés sorsbeli adományként – maga is tevékenyen részt vehetett.
Csóti György közéleti emberként, politikai szereplőként, hivatalviselőként nem csupán elszenvedője volt „az idők változásának”, hanem a maga lehetőségeinek keretei között annak alakítója is. Erről a kulturális beágyazottságról és nemzeti azonosságtudatról szólnak a történetei, rajtuk a személyes hitelesség pecsétjével – írta a kiadó.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Rab Irén új könyvét akár történelmi útikalauznak is felfoghatnánk, amolyan gyakorlati tájékoztatónak a feledékeny közvélemény számára a határon túli magyarság közösségeiről. Gágyor Péter könyvrecenziója.
A Bánság kapujában, a Maros völgyében fekvő Arad vidéke a magyar történelem sűrű fordulatainak emlékeit őrzi. Folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét bemutató sorozatunk.