Arra a demagóg szövegre, amit Magyar Péter most előadott, már alig lehet mit mondani – de mi azért próbáljuk meg!
Bruttó 219 ezres fizetéssel még itt volt a Kánaán, 705 ezressel viszont már rántott levesre se futja. Francesca Rivafinoli írása.

Az abszolút többség egyáltalán nem szeretne kormányváltást.

Esze semmi, fogd meg jól! – mulattat a nyolcvanas évek filmvígjátékának sokat idézett címe. Azt nem mondom, hogy a közvélemény-kutató humorista, Hann Endre is nyugodtan viselhetné ezt a minősítést. Nem lenne ugyanis teljesen megalapozott, mert Bandi bácsi csak eljátssza, hogy nincs esze – noha van, csak rosszra használja.
A mai Népszavában például azzal tágítja az olvasók fejlét, hogy

„Ha egy normális, demokratikus választási folyamat áll előttünk, akkor egyértelműen ki merem jelenteni, hogy a Tisza Pártnak van esélye a győzelemre.”
Ezzel a bohóctréfával felérő mondattal több baj is van. Például az, hogy normális-e a demokrácia? Mert ha igen, akkor ugye a Tiszának április 12-én annyi. Ha pedig nem normális, akkor hiába nyer a Tisza, győzelmük nem lenne jogérvényes. Ám egy humorista mindig fordítva látja a világot, azaz a demokratikus választást nem látja normálisnak, végképp nem demokratikusnak. Ergo kétségbe vonja a Tisza Párt győzelmi esélyeit, miközben ő – mint „pártatlan” kutató – pont az ellenkezőjét akarja a fejekbe sulykolni. Fogalmazzunk tapintatosan: nem sikerült.
Van még egy korszakos állítása Bandi bácsinak. Jelesül az, hogy
„Egy-két éves távlatban a magyar társadalom abszolút többsége kormányváltást szeretne”.
Az előző főcím után ezt is kiemelt helyen, alcímben hozta a Népszava. Amivel azt is mondja, hogy
most, 25 nap múlva az abszolút többség egyáltalán nem szeretne kormányváltást.
Április 12-e pedig már itt van a nyakunkon. Aki persze már most akarja messzire látni a kormánykeréktől Orbán Viktort, az nem biztos, hogy észreveszi a mondatba bújtatott stiklit. Csak azon csüng a szeme, hogy az abszolút többség kormányváltást szeretne. És elégedetten kábítja magát, hogy már Hann Endre is megmondta, hogy az ellenzék fog nyerni.
Persze volt, amikor keményebb volt a csata, de ha hátrább lépve figyelted, az is nagyon szánalmas volt, és az sem a valóságról szólt. A DK-s Molnár Csaba volt az, aki keményen támadta az intézetet,
„pénzéhes kamuizének” nevezve a Mediánt, és azzal vádolva, hogy szándékosan próbálja elhitetni az országgal a DK gyengeségét.
A személyes találkozás után azonban kútba esett az üzlet: A DK a pofátlan keretek miatt – több tízmillió forinttal meghaladta volna az ár más kutatócégekét – az ajánlatot visszautasította. Láthatjuk, itt sem a valóság méretett volna meg, hanem az, tud-e a Medián olyan – torz – kutatás készíteni, melynek révén jó eredmény jönne ki a DK számára, átverve a választókat. Szóval itt is a bohóckodás játszotta volna a főszerepet.
Persze a közvélemény-kutató szakmában vannak más viccmesterek is. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint, ha egy jól működő, egyszerű parlamenti demokráciában élnénk, akkor az eltelt egy év tendenciáját látva csak az lenne a kérdés, hogy a Tisza mekkora többséggel nyer. László Róbert piros orrú komédiás szerint nyilván az lehet az egyszerű, jól működő parlamenti demokrácia, ahol a képviselők hazudnak, hazudnak és hazudnak, mint Magyar Péter az elmúlt esztendőben tette folyamatosan.
Ilyeneket mondott, sorolom: „Dehogy leszek politikus! Dehogy leszek európai parlamenti képviselő! Dehogy veszem föl az európai parlamenti mandátumot! Dehogy szavazzuk meg a magyar gazdákat tönkretevő Mercosur-egyezményt! Dehogy hallgattam le a feleségemet! Dehogy dobtam a Dunába a telefont! Dehogy támogatjuk, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzeket elvegyék! Dehogy szavazzuk meg az olcsó orosz energiáról való leválást! Dehogy nyúltam a tálcán lévő kábítószerhez! Dehogy küldenénk fegyvert, pénzt és katonát Ukrajnába! Dehogy Ukrajna érdekeit képviselem Magyarország érdekeivel szemben! Dehogy, dehogy, dehogy. És a sort folytathatnánk.
Végül még egy mondat a komikus kutatóról. Bandi bácsi szerint „teljes mértékben kizárt”, hogy a kormányoldalhoz köthető intézetek által közölt, jelentős Fidesz-vezetést mutató adatok közel állnának a valósághoz. Ebbe a teljesen félrevezető buborékba akarják begyömöszölni a manipulációs kerekasztal ellenzéki intézetei a magyarokat. Ők jól keresnek vele, a többség pedig jót nevet rajtuk.
Csak a tiszások esnek pofára a végén és csalást ordibálnak majd. Pedig nem a választáson csalnak, ahogy korábban se tették. Hanem azok, akik belelovallták őket abba, hogy győzhetnek. Magyar Péterrel, Zelenszkijjel és Brüsszellel az élen.
Esze semmi, fogd meg jól, bukkan föl ismét a vígjáték címe.
A magyarok tömegei ugyanis inkább a Békemeneten vonulnak, mint hogy a nagy nevettetőket olvasnák.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Bruttó 219 ezres fizetéssel még itt volt a Kánaán, 705 ezressel viszont már rántott levesre se futja. Francesca Rivafinoli írása.

Ezt is ajánljuk a témában
Ki őrzi hívebben 1848 szellemét: az-e, aki az ukránokkal tetetne itt rendet, vagy aki ragaszkodik a szuverenitáshoz? Francesca Rivafinoli írása.

(Fotó: Hann Endre Facebook-oldala)
