Az Országos Széchényi Könyvtár és a Libri-Bookline Zrt. háromszázhúszmillió forint értékben ajánl fel könyveket a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtárai számára. Az érdeklődő intézmények március 16-ától regisztrálhatnak és igényelhetik a számukra szükséges köteteket, 349 címből válogatva.
A Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében a Kárpát-medence magyar nyilvános és iskolai könyvtárai számára 349 könyvcím nyolcvanezer példányát ajánlja fel háromszázhúszmillió forint értékben az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Libri-Bookline Zrt. A kezdeményezés célja, hogy a hazai és határon túli magyar könyvtárak naprakész, jó állapotú és a nagyközönség által kedvelt kiadványokkal bővíthessék állományukat, térítésmentesen.
A részletekről az OSZK főigazgatója számolt be az intézményben tartott sajtótájékoztatón. Rózsa Dávid kiemelte azt is, hogy a Széchényi Ferenc Könyvprogram több intézmény és szervezet összefogásával valósul meg, így példát mutat az állami intézmények, a civil szervezetek és a piaci szereplők közös munkájára.
A lebonyolításban a Corvina Alapítvány is részt vesz, a határon túli könyvtárakba történő eljuttatást pedig a három regionális könyvtár (a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, a kecskeméti Katona József Könyvtár és a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár), valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet segíti. A győri intézmény a burgenlandi és a felvidéki könyvtárakba juttatja el a köteteket, a kecskeméti könyvtár a muravidéki, a drávaszögi és a vajdasági könyvtárak ellátásáról gondoskodik, míg a debreceni intézmény a partiumi és a székelyföldi könyvtárakba szállítja a kiadványokat.
A kárpátaljai könyvszállítást az Országos Széchényi Könyvtár vállalja.
Az érdeklődő könyvtárak március 16-ától regisztrálhatnak és igényelhetik a számukra szükséges köteteket az erre a célra kialakított oldalon. A program 2026. november 30-ig tart, három fordulóban. Az első körben a felajánlott 349 címből 110-re adhatnak le igénylést az intézmények. A projekt vezetője Rényi Mátyás.
Köbli Gyula, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a könyvkiadás és a könyvkereskedelem felelőssége nem merül ki a könyvek megjelentetésében és értékesítésében.
„Az, hogy dolgunk van a könyvekkel, dolgunk van az olvasással, nem áll és nem állhat meg ott, hogy kiadunk könyveket és értékesítjük azokat” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy az olvasás jelentős hatással van az emberek mindennapi életére:
már napi néhány perc olvasás is csökkenti a stressz szintjét,
a szépirodalom segíti a jobb döntéshozatalt, és aktiválja azokat az agyi területeket, amelyek mások érzéseinek megértésében játszanak szerepet. A történetek és élethelyzetek megismerése fejleszti az empatikus képességeket, miközben a közös olvasás és a könyvekről folytatott beszélgetések közösségeket formálnak.
Köbli Gyula szólt a gyermekek olvasóvá nevelésének fontosságáról is. Mint mondta,
azok a gyerekek, akiknek születésüktől kezdve rendszeresen olvasnak mesét, öt-hat éves korukra jelentős előnyre tesznek szert társaikkal szemben.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az olvasási élmények egyre gyakrabban a képernyőkön keresztül jutnak el a fiatalokhoz, ami nem helyettesíti a mélyebb, elmélyült olvasás élményét. A Libri-Bookline Zrt. ezért az olvasás népszerűsítését stratégiai feladatának tekinti. Felidézte, hogy 2025-ben elindult az Olvasás Éve program, amelynek keretében az olvasók saját olvasmányélményeiket osztották meg.
A 2026-os évben új együttműködések indultak a mentális fenntarthatóság jegyében, amelyek az analóg közösségi programokra épülnek, és partnerségeket hoznak létre óvodákkal, iskolákkal, orvosokkal és kulturális szereplőkkel. A most induló könyvprogram kapcsán leszögezte: „80 ezer kötetből álló adománnyal szeretnénk gazdagítani a könyvtárak kínálatát”, és hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen váljanak rendszeres olvasóvá.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében a kormányzat hosszú távú kulturális céljait ismertette. Felidézte: stratégiai cél,
hogy Magyarország a 2030-as évekre Európa öt legtöbbet olvasó nemzete közé kerüljön,
és az elmúlt évek intézkedései ezt a törekvést szolgálják. Mint fogalmazott, a viselkedéskutatók és pszichológusok egyetértenek abban, hogy „olvasni jó; aki olvas, az több lesz általa, és gazdagabb életet tud élni”.
A helyettes államtitkár beszélt a tavaly elindított Könyvtári Kihívás programról is, amely azokat a könyvtárakat díjazza, amelyek innovatív módon, közösségszervező tevékenységgel szólítják meg az olvasókat, és nem csupán hagyományos könyvkölcsönzést kínálnak. A kezdeményezéshez kapcsolódik a Minősített Könyvtár címek és a Könyvtári Minőségi Díjak rendszere, amelyet a Könyvtári Intézet felügyel.
Ezt is ajánljuk a témában
A folyamatos növekedés egyik motorja a Könyvtári Kihívás pályázat, amelynek célja nemcsak a könyvtárak látogatottságának növelése, de azon keresztül a kisközösségek erősítése is – határon innen és túl. A tavalyi első kiírásra 370 könyvtár jelentkezett országszerte, idén december 15-ig várják több kategóriában a nevezéseket.
Vincze Máté ugyancsak kitért az újraindított Márai Programra, amely 200 millió forintos keretet biztosít a magyarországi és a határon túli magyar könyvtárak számára, hogy megszerezzék a legjobb és legérdekesebb kiadványokat. Hangsúlyozta, hogy a Széchényi Ferenc Könyvprogrammal együtt a könyvekhez való hozzáférés támogatására fordított forrás már évi 520 millió forintra emelkedik, amelyben az állam és a magánszféra egyaránt szerepet vállal.
A kötetek igénylésére az Országos Széchényi Könyvtár egy kifejezetten erre a célra létrehozott online rendelési felületet biztosít, amely a nagy hazai könyvkereskedelmi webáruházak működéséhez hasonló módon teszi lehetővé a kiválasztást és a megrendelést. A könyvek a készlet erejéig térítésmentesen igényelhetők.
A kínálat három ütemben, 2026 márciusa és májusa között válik elérhetővé, a három kör lezárását követően pedig egy úgynevezett maradéklista is megjelenik, amelyről az utolsó példányok rendelhetők meg.
A felajánlott könyvállomány rendkívül sokszínű. A hazai klasszikus szerzők – Arany János, Márai Sándor, Faludy György, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Hajnóczy Péter, Térey János – művei mellett a világirodalom jelentős alkotói, köztük Robert Merle, Kurt Vonnegut, José Saramago, Mario Vargas Llosa, Margaret Atwood kötetei is megtalálhatók a kínálatban.
A válogatásban helyet kaptak egyházi szerzők, például Ferenc pápa és Böjte Csaba művei is.
Kiemelkedően gazdag a gyermek- és ifjúsági könyvek választéka,
emellett számos ismeretterjesztő kötet áll rendelkezésre a történelem, a néprajz, a társadalomtudomány és a politikatörténet témakörében, valamint gasztronómiai és életmóddal foglalkozó kiadványok is szerepelnek a listán. A kötetek így a közművelődési, iskolai és helyismereti gyűjtemények számára is értékes állománygyarapítási lehetőséget kínálnak.
A Széchényi Ferenc Könyvprogram példaértékű együttműködési modellként valósult meg a forprofit szféra és a nemzeti intézmények között. A Libri-Bookline Zrt. adománya, az Országos Széchényi Könyvtár koordinációs szerepe, valamint a Regionális Könyvtárak Kollégiuma és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködése együtt biztosítja, hogy a minőségi könyvtári tartalom minél több magyar közösséghez eljusson Magyarországon és a határokon túl egyaránt.
Hamarosan a nagyközönség is láthatja a hagyaték egyes darabjait.
Szöges ellentétét állítják Brüsszelben annak, mint amit a miniszterelnökék mondanak.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
A válogatottsági rekorder szerint nem volt nehéz meghoznia a döntést.
Közleményt adott ki a Lounge Group.
Aleksander Ceferinnek a franciák gólszerzője jelezte, hogy lenne még feladata.
A hétvégén mindkét hadviselő fél stratégiai létesítményeket vett célba.
Újabb fenyegető üzenet.
