Olvasás-népszerűsítő kampányba kezdett a Libri!

Miért érezték szükségét egy ilyen nagyszabású, az egész esztendőn átívelő program életre hívásának?
Több okból. Könyvkereskedőként elemi érdekünk a könyvek, az olvasás népszerűsítése. Nem csak a gazdasági-­kereskedelmi szempontokat értem ez alatt, az olvasás több szempontból is különleges, semmihez nem fogható emberi tevékenység. 

Egyszerűbben fogalmazva, ma jellemzően nem a könyvek és a kiadók versenyeznek egymással, hanem a szabadidős tevékenységek között folyik egyre kiélezettebb verseny. Ami nem azt jelenti természetesen, hogy a digitális platformoknak, a streamingcsatornák kínálatának, a zenének vagy különösen a sportnak ne lenne helye az életünkben, hanem hogy ezek mellé vissza kell zárkóznia az olvasásnak, nem lehet, hogy mindig más nyerjen.

Mi miatt fontos egyáltalán olvasni?
Az olvasás az egyetlen olyan dolog, ami mellett nincs multitasking, azaz nem csinálunk vele párhuzamosan minden mást. A klasszikus olvasás ugyanis, mindegy, hogy papírról vagy elektronikus eszközről olvasunk, koncentrált figyelmet igényel, aminek van egy óriási pozitív következménye: az elme, éppen e miatt az egyfelé összpontosított figyelem miatt – kiszakítva minket az ezer irányból érkező impulzusáradatból – lassan lecsendesedik. Az olvasás tehát pihenés is. A Sussexi Egyetemnek van egy sokat hivatkozott kutatása, amely szerint 

Azaz ennyi elég ahhoz, hogy nap mint nap tegyünk valamit az egyébként a fizikai állapotunkat is befolyásoló mentális egészségünkért. Ennek fényében pedig tényleg nem számít, milyen olvasmányt veszünk a kezünkbe, legyen az lektűr, szépirodalom, tudományos kötet, életrajz, fantasy, pszichológiai témájú munka, ifjúsági regény, a jótékony hatások megkérdőjelezhetetlenek.

Mi, magyarok hogyan állunk e téren?
A 2024-ben készült reprezentatív felmérésünk alapján bőven van hová fejlődnünk. Ebből az derült ki, hogy a felnőtt lakosság jelentős része, 42 százaléka egyáltalán nem olvas, további közel 30 százaléka pedig csak nagyon keveset. Ezek megdöbbentő adatok – pláne ha még hozzávesszük egy másik, nem általunk végzett kutatás eredményeit, ami a hazai funkcionális analfabéták európai szinten is kirívóan magas számára hívja fel a figyelmet.

Pislákol azért némi fény az alagút végén?
Szerencsére igen. A Libri-felmérés alapján az a meglepő dolog is körvonalazódni látszik, hogy éppen a sokszor ellenkező előjellel emlegetett Z generáció tagjai, azaz a 14–29 évesek olvasnak a legtöbbet. Valószínűsíthetően nem Dosztojevszkijt vagy kortárs szépirodalmat, ez a nemzedék leg­inkább a fantasyért, a romantasyért és a klasszikus romantikus regényekért rajong. Illetve nagyon sokat számít a választásuknál a közösségi média. A TikTokon fut például a booktok hashtag, amely konkrétan világsikert hozhat szerzőknek: ennek köszön­hetően futott be többek között a romantikus regényekben utazó amerikai Colleen Hoover vagy a szintén amerikai Ana Huang. Visszakanyarodva az olvasás évéhez, nekünk meg kell tartanunk azokat, akik  már olvasnak, és vissza kell szereznünk a könyvek számára az ezernyi gonddal és folyamatos időhiánnyal küzdő korosztályokat. Már csak azért is, mert ha őket nem látják a gyerekeik mindennap olvasni, felnőtté válva nagy eséllyel nekik sem válik ez a tevékenység az életük természetes részévé.

Egy könyvkereskedő vállalat mit tehet a célért azonkívül, hogy évente több ezer új címmel a paletta minden színét felkínálja?
Ez az egyik alapvető dolog: olyan változatos kínálatot nyújtani, amelyben mindenki megtalálja a neki leginkább tetsző olvasmányt. Az eladások mögött valós olvasói igények, érdeklődés és érzelmi kötődés húzódik meg. A mi felelősségünk, hogy szakértői szemlélettel a lehető legszélesebb kínálatot hozzuk létre és minél jobban tudatosítsuk azt, amire már az előbb is utaltam, hogy olvasni ér. Bármit, amihez kedvünk van, ami érdekel vagy kikapcsol minket, semmi nem ciki. Azonkívül célzott programjaink is vannak. Rengeteg tematikus eseményt szervezünk, legutóbb például a Hunyadinak volt egy nagy könyv­bemutatója a filmsorozat két főszereplőjével és az írójával, aki nem mellesleg a Libri Talent ösztöndíj­program egyik mentora is, a 20 perc könyvklub elnevezésű internetes programunk meg valódi könyvklubbá alakulva kilépett a digitális térből. Elindítottuk az év olvasása kihívást is, amelyhez bárki csatlakozhat és az erre dedikált felületen saját maga rögzítheti az elolvasott oldalak számát; az adatokból 2025 végére az is kiderülhet, hogy az oldalakat egymás mellé képzelve körbeérnénk-e közösen a Földet.

A júniusi Ünnepi könyvhét idején ismét kiosztják a tavaly megújult formában visszatérő Libri irodalmi díjakat a pszichológiai és a gasztronómiai kategóriával bővítve. Idén is az olvasók döntöttek arról, hogy ki kapja a díjakat?
Igen, a mi álláspontunk világos ez ügyben: minden könyvet, minden stílust, minden írót és minden olvasót szeretünk, ezért nem gondoljuk, hogy a mi tisztünk lenne kiemelni közülük bármit és bárkit. A könyvpiacon az eladott példányszám közvetlenül tükrözi az olvasók választását. Azaz egy kategória kivételével – és ez a gyerek­irodalmi életműdíj – a közönség, illetve az általa megvásárolt példányok száma dönt mindenben. És ha valaki megnézi a tavalyi nyerteseket, amelyek között ott volt Visky András a Kitelepítés című regényével, Karikó Katalin életrajza vagy a sok éve töretlen népszerűségnek örvendő Rumini sorozatot is jegyző Berg Judit, megnyugodhat: igenis meg lehet bízni a könyvszeretők értékítéletében. A minőség nemcsak az esztétikai elvárásokban, hanem az olvasói élmény mélységében is megmutatkozik. Az eladási alapú díjazás ezt az olvasói hatást veszi komolyan.