Boritt később a Harvardon, Michiganben, a Washingtoni Egyetemen, St. Louisban és a Memphisi Egyetemen tanított, mielőtt 1981-ben a polgárháború legvéresebb ütközetének helyszínére, Gettysburgbe költözött. Egy 1799-ben épült parasztházban lakott, amelyet egy szabad afroamerikai férfi, bizonyos Basil Biggs birtokolt a polgárháború előtt, a gettysburgi csata idején pedig a konföderációs hadsereg tábori kórházaként működött.
Boritt alapította meg a Polgárháborús Intézetet a helyi főiskolán, és az évente 50 ezer dolláros jutalommal járó Lincoln-díj létrehozásában is fontos szerepe volt. Emellett számos könyvet írt és szerkesztett Lincoln életének és elnökségének különböző aspektusairól. Oktatói és tudományos feladatai mellett Boritt a gettysburgi csatatéren tartott idegenvezetésekre is szánt időt. Ő vezette itt körbe a Nobel-békedíjas Elie Wieselt, Charlton Hestont, Colin Powellt és George W. Bush elnököt is. Utóbbitól 2008-ban rangos kitüntetést, Nemzeti Bölcsészettudományi Érmet kapott.
Megvolt benne a bevándorlók szenvedélye”
– mondta róla halálakor a Yale-en amerikai történelmet oktató David Blight.
Nyitóképünk illsuztráció. Forrása: Pixabay