A Budapesten született történész túlélte a holokausztot és tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban.
Február 2-án, a pennsylvaniai Chambersburgban, nem messze a Gettysburg College-tól, ahol évtizedekig tanított, 86 éves korában meghalt Gabor S. Boritt történész – számolt be róla a Telex.
A Budapesten született történész – aki a második világháború alatt született – túlélte a holokausztot, tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban, majd 1957-ben, menekültként New Yorkba került.
Az Egyesült Államokban történelemből doktorált, és a világ egyik legkiválóbb Abraham Lincoln-kutatójává vált. A lap kiemelte, hogy az amerikai polgárháború történetéről is kevés tudósnak voltak nála szélesebb ismeretei.
Boritt 1940. január 26-án, Róth-Szappanos Rózsa és Pál harmadik gyerekeként született. Az ország német megszállásáig a Rózsadombon éltek, aztán 1944-ben a budapesti gettó szélén, a Wesselényi utca 44. szám alatti, ideiglenes kórházzá alakított iskola gondnoki szobájában talált menedéket a család. Édesapja embereket mentett a vasútállomásokról ezekben a hónapokban.
A háború után az apját és a bátyját bebörtönözte a szovjetbarát hatalom, az édesanyja pedig nem sokkal ezután meghalt, így Gábor és húga árvaházba került. Tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. A Gettysburg Connection cikke szerint a Sztálin-szobor ledöntésére induló tömeghez is csatlakozott, nem sokkal a forradalom leverése után pedig sikerült elhagynia az országot.
Miután a húgával együtt hónapokat töltött egy osztrák menekülttáborban a 40 ezer magyar menekült egyikeként, akiket Dwight Eisenhower elnök befogadott az Egyesült Államokba, Gábor Amerikába érkezett.
Nem sokkal később apja és bátyja is követte őket az Egyesült Államokba. Borittra változtatták a vezetéknevüket, de a Szappanos emlékére Gábor meghagyta az S. előtagot. Rövid ideig egy New York-i kalapgyárban dolgozott, majd nyugatra indult, hogy megismerje azt a térséget, amit az igazi Amerikaként tartottak számon akkoriban.
Utazása során egy Lincoln írásait tartalmazó füzet segítségével tanult angolul, és az Egyesült Államok 16. elnöke élete végéig vele maradt.
Hat évvel azután, hogy Amerikába érkezett, a Dél-dakotai Egyetemen, történelem szakon szerzett diplomát, 1968-ban pedig ugyancsak történelemből doktorált a Bostoni Egyetemen. Kevéssel ezt követően az amerikai hadsereg kötelékében, Vietnámban teljesített szolgálatot: amerikai történelmet tanított az ott állomásozó katonáknak – olvasható a telex cikkében.
Boritt később a Harvardon, Michiganben, a Washingtoni Egyetemen, St. Louisban és a Memphisi Egyetemen tanított, mielőtt 1981-ben a polgárháború legvéresebb ütközetének helyszínére, Gettysburgbe költözött. Egy 1799-ben épült parasztházban lakott, amelyet egy szabad afroamerikai férfi, bizonyos Basil Biggs birtokolt a polgárháború előtt, a gettysburgi csata idején pedig a konföderációs hadsereg tábori kórházaként működött.
Boritt alapította meg a Polgárháborús Intézetet a helyi főiskolán, és az évente 50 ezer dolláros jutalommal járó Lincoln-díj létrehozásában is fontos szerepe volt. Emellett számos könyvet írt és szerkesztett Lincoln életének és elnökségének különböző aspektusairól. Oktatói és tudományos feladatai mellett Boritt a gettysburgi csatatéren tartott idegenvezetésekre is szánt időt. Ő vezette itt körbe a Nobel-békedíjas Elie Wieselt, Charlton Hestont, Colin Powellt és George W. Bush elnököt is. Utóbbitól 2008-ban rangos kitüntetést, Nemzeti Bölcsészettudományi Érmet kapott.
Megvolt benne a bevándorlók szenvedélye”
– mondta róla halálakor a Yale-en amerikai történelmet oktató David Blight.
Nyitóképünk illsuztráció. Forrása: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Irán külügyminisztere magyarázatot követel az Egyesült Államoktól és Izraeltől.
A Vörös-tengerre is kiterjedhet az Irán elleni háború.
Az amerikai elnök megjegyezte, bár nem volt szükségük a brites segítségére, nem felejti el a történteket.
Egyúttal bocsánatot kért, és kommunikációs félreértéssel magyarázta a légitámadások megindítását.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Az amerikai hatóságok zöld jelzést adtak egy régóta dédelgetett tervhez.
Nemzetközi tornát rendeznek az akadémián.
Magyar Péter Putyin embereivel próbált keménykedni: hamar helyretették a Tisza-vezért.
