Élesedik Brüsszel és Kijev mesterterve: Magyar Péter és csapata már aktiválta a fegyvert

Azt sem rejtették véka alá, hogyan működne.

Az iráni háború felborította a béketárgyalások menetrendjét, de lehetőséget ad Kijevnek, hogy katonai tapasztalatát a Közel-Keleten is kamatoztassa.

Az eredetileg március 5–6-ra, Abu-Dzabiba – az USA részvételével – tervezett háromoldalú fordulót elhalasztották; az Emirátusok lezárt légtere miatt a helyszín nem tartható, új dátumot és helyet pedig egyelőre egyik fél sem erősített meg – írja a KárpátHír az Espreso TV és az Ukrajinszka Pravda tudósításai nyomán.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: nem világos a következő tárgyalási forduló időpontja és helyszíne, Abu-Dzabi pedig „nyilvánvaló okokból” nem jöhet szóba. Volodimir Zelenszkij az olasz Corriere della Sera interjújában hangsúlyozta: senki nem mondta le a következő találkozót, és reméli, az iráni helyzet nem torpedózza meg a folyamatot. Az ukrán elnök továbbra is európai helyszínt szorgalmaz, Genfet, Ausztriát, a Vatikánt vagy Törökországot említette lehetséges opcióként.

A genfi és abu-dzabi fordulók után a területi kérdés maradt a fő ütközőpont: Moszkva a Donyeck megye feletti teljes ellenőrzést követeli, Kijev viszont nem hajlandó területi engedményekre. A Kreml korábban jelezte az Washingtonnak, hogy a tárgyalások folytatása területi kompromisszum nélkül értelmetlen.
Miközben a békefolyamat szünetel, Zelenszkij kedden este, a védelmi szervek vezetőivel tartott tanácskozás után bejelentette: Ukrajna kész katonai szakértőket küldeni a Közel-Keletre. A Facebook-oldalán közzétett közlemény szerint a közel-keleti partnerek már megkeresték Kijevet, és már zajlanak az egyeztetések.
Katonáink rendelkeznek a szükséges képességekkel. Ukrán szakértők fognak a helyszínen dolgozni, és a csapatok már egyeztetnek erről. Készek vagyunk segíteni az életek védelmében és támogatni a biztonságos hajózás helyreállítását a térségben.
– írta az ukrán elnök, aki utasítást adott a támogatási forgatókönyvek kidolgozására azzal a feltétellel, hogy a közel-keleti szerepvállalás nem gyengítheti országa védelmi képességeit. Zelenszkij szerint Irán néhány nap alatt több mint 800 rakétát és 1400 csapásmérő drónt vetett be. A bejelentés azért is érdekes, mert az elnök még két nappal korábban azt nyilatkozta, hogy közvetlenül senki nem kérte az ukránokat a Perzsa-öböl feletti drónelhárításra.
A Kárpáthír megjegyzi: a két fejlemény szorosan összefügg. A közel-keleti válság nemcsak a tárgyalási helyszínt söpörte el, hanem átrajzolta Ukrajna diplomáciai mozgásterét is. Kijev – amely három éve harcol drónok és rakéták ellen – most exportálható védelmi tapasztalatként pozicionálja a harctéri tudását, miközben a békefolyamatban ragaszkodik ahhoz, hogy a háború az európai kontinensen dőljön el – írja a lap.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Gints Ivuskans / AFP
