Esik szét az ukrán front: csúszik a béketárgyalás, közben Zelenszkij a Közel-Keletre küldené a katonáit

2026. március 05. 07:43

Az iráni háború felborította a béketárgyalások menetrendjét, de lehetőséget ad Kijevnek, hogy katonai tapasztalatát a Közel-Keleten is kamatoztassa.

2026. március 05. 07:43
null

Az eredetileg március 5–6-ra, Abu-Dzabiba – az USA részvételével – tervezett háromoldalú fordulót elhalasztották; az Emirátusok lezárt légtere miatt a helyszín nem tartható, új dátumot és helyet pedig egyelőre egyik fél sem erősített meg – írja a KárpátHír az Espreso TV és az Ukrajinszka Pravda tudósításai nyomán. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: nem világos a következő tárgyalási forduló időpontja és helyszíne, Abu-Dzabi pedig „nyilvánvaló okokból” nem jöhet szóba. Volodimir Zelenszkij az olasz Corriere della Sera interjújában hangsúlyozta: senki nem mondta le a következő találkozót, és reméli, az iráni helyzet nem torpedózza meg a folyamatot. Az ukrán elnök továbbra is európai helyszínt szorgalmaz, Genfet, Ausztriát, a Vatikánt vagy Törökországot említette lehetséges opcióként.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább
Tovább a cikkhezchevron

A genfi és abu-dzabi fordulók után a területi kérdés maradt a fő ütközőpont: Moszkva a Donyeck megye feletti teljes ellenőrzést követeli, Kijev viszont nem hajlandó területi engedményekre. A Kreml korábban jelezte az Washingtonnak, hogy a tárgyalások folytatása területi kompromisszum nélkül értelmetlen.

Ukrán hadászati export

Miközben a békefolyamat szünetel, Zelenszkij kedden este,  a védelmi szervek vezetőivel tartott tanácskozás után bejelentette: Ukrajna kész katonai szakértőket küldeni a Közel-Keletre. A Facebook-oldalán közzétett közlemény szerint a közel-keleti partnerek már megkeresték Kijevet, és már zajlanak az egyeztetések.

Katonáink rendelkeznek a szükséges képességekkel. Ukrán szakértők fognak a helyszínen dolgozni, és a csapatok már egyeztetnek erről. Készek vagyunk segíteni az életek védelmében és támogatni a biztonságos hajózás helyreállítását a térségben.

– írta az ukrán elnök, aki utasítást adott a támogatási forgatókönyvek kidolgozására azzal a feltétellel, hogy a közel-keleti szerepvállalás nem gyengítheti országa védelmi képességeit. Zelenszkij szerint Irán néhány nap alatt több mint 800 rakétát és 1400 csapásmérő drónt vetett be. A bejelentés azért is érdekes, mert az elnök még két nappal korábban azt nyilatkozta, hogy közvetlenül senki nem kérte az ukránokat a Perzsa-öböl feletti drónelhárításra.

Két front, egy stratégia

A Kárpáthír megjegyzi: a két fejlemény szorosan összefügg. A közel-keleti válság nemcsak a tárgyalási helyszínt söpörte el, hanem átrajzolta Ukrajna diplomáciai mozgásterét is. Kijev – amely három éve harcol drónok és rakéták ellen – most exportálható védelmi tapasztalatként pozicionálja a harctéri tudását, miközben a békefolyamatban ragaszkodik ahhoz, hogy a háború az európai kontinensen dőljön el – írja a lap. 

Magyar Péterék szerint a háború „fideszes propaganda”

Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve. 

Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.

Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön. 

Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.

Nyitókép: Gints Ivuskans / AFP


 

 

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
orokkuruc-2
2026. március 05. 13:57
Zselé hiába mocorog minden felé, nulandék úgy vigyáznak rá, hogy ha akarna se tudna eltűnni. Az egész FED-tulajos banda erre szervezte meg micronékat, merzet, a Vonderányt és persze zselé komika-gárdáját. MOST van az aratás idő számukra, nincs lazsálás! Ami pénz megy mostantól ukrajnába, az már mind "osztalék" nevet kap a beruházóktól.
Válasz erre
1
0
csulak
2026. március 05. 11:24
nem erdekel Orkrajna
Válasz erre
0
0
auditorium
2026. március 05. 10:11
A fiát is küldi Közel-Keletre harcolni ?
Válasz erre
0
0
Morton
2026. március 05. 10:04
Az ukrán légvédelem hasonlít arra a kocsmai verekedőre, aki az állcsúcsával hárítja az ütést és a gyomrával a rúgást, úgyhogy az arabok helyében nem kapkodnék értük!
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!