Aki fizetni tud, az megmenekül; aki nem, az a vágóhídra kerül.
Megrendítő dokumentumfilmet rendezett Tősér Ádám, amely mélységében tárja elénk a szomszédunkban zajló háborút és annak történelmi összefüggéseit. Amit ma a híradásokban látunk, annak közvetlen előzménye, hogy az oroszok Vlagyimir Putyin parancsára hadüzenet nélkül megtámadták Ukrajnát.
Ám Gajdics Dávid igényes operatőri munkájának képsorai nem csupán a háborús világ mindennapjait mutatják be, hanem annak históriai előzményeit is: miként vált Ukrajna a Kijevi Rusztól már a mongol pusztítás után a birodalmak ütközőzónájává, majd egyfajta peremvidékké. A szovjet korszak pedig itt is csak szenvedést hozott.
1945 után a szovjet Ukrajna határai négyszer változtak meg, mire az ország 1991-ben elnyerte függetlenségét – ám ez a függetlenség nem hozott valódi szabadságot.
Ukrajna harmincöt év alatt sem tudott önálló hatalmi tényezővé válni, Putyin pedig már 2004-ben veszélynek nevezte a NATO terjeszkedését. 2014-ben a Krím elfoglalásával kezdődött meg a háború, amely 2022-ben vált totálissá.
A Baljós közelség című dokumentumfilm a frontvonalak mögé is elnavigál minket, továbbá a kis Svájcként emlegetett, soknemzetiségű Kárpátaljára, amelyet a Petro Porosenko-féle nacionalista politika tett tönkre.
A magyar és orosz kisebbségek elleni gyűlölethadjárat és a nyelvkorlátozások szétverték a békés együttélést.
Porosenkót annyira meggyűlölte a nép, hogy – miként filmünk egyik riportalanya mondja – egy kecskét is megválasztottak volna helyette. Így jutott hatalomra Volodimir Zelenszkij, de a változás elmaradt.
Ma Ukrajnát belülről felemészti a rendszerszintű korrupció. A hivatalnokok és a toborzótisztek a háborúból és a segélyekből gazdagodnak meg, miközben viszik a frontra a civileket, beleértve a rokkantakat is. Aki tud fizetni, megmenekül, aki nem, az a vágóhídra kerül.
Ebben a tragédiában a döntéshozók ellenérdekeltek a békében, hiszen a konfliktus az ő üzletük.
Mint a dokumentumfilmben többen elmondják: szinte minden ukrán családban követelt áldozatot a háború.A tanulság keserű: amíg a nagyhatalmi é rdekek és a belső korrupció fontosabb az emberéletnél, addig a béke csak távoli álom marad. Annak ellenére is, hogy a legnagyobb hatalom, az Egyesült Államok mindent megtesz a békéért. Hiába, ha Kijevtől Brüsszelig ellenérdekeltek a felek. Mindez persze az oroszok malmára hajtja a vizet, ők addig is haladnak tovább a fronton előre.
Régóta tudjuk, a katonai realitás kegyetlen: az ukrán hadsereg, hiába minden áldozat, képtelen a teljes győzelemre egy atomhatalommal szemben.
A túlerő és a végtelennek tűnő orosz tartalékok előtt a front lassan, de biztosan hajlik. Sokan felteszik a kérdést: miért kell mégis folytatni? Miért kell még több tízezer ukrán fiatalnak a halálba menetelnie egy olyan háborúban, amelyet matematikai esélyek alapján végül Oroszország fog megnyerni? Miért ragaszkodik ehhez az Európai Unió? Miért akarja az Ukrajnától nyugatra fekvő országokat is kitenni a háború borzalmának?
Hallgatva a filmben megszólalókat, elnézve a szívbe markoló, gyomorba vágó képeket, egyet biztosan tudunk: a háború folytatása ma már nem Ukrajna védelméről szól, hanem geopolitikai játszmákról, ahol az ukrán nép csupán eszköz a nagyhatalmi sakktáblán – saját vezetői és szövetségesei asszisztálásával.
Ahogy Bertrand Russell írta: „A háború nem azt dönti el, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy ki marad életben.” Most egy reménytelen háborúban hetente több ezren halnak meg, s közben ukrán és orosz gyerekek maradnak árván feldolgozhatatlan traumával.
Tekintsék meg a filmet, s jusson eszükbe II. János Pál pápa szomorú igazsága: a fegyveres konfliktus az emberi méltóság és a diplomácia teljes csődje.
Nyitókép: Mandiner-archív
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Az amerikai vezető a beszámoló szerint megjegyezte, hogy az oroszországi polgári célpontok elleni közelmúltbeli támadások akadályozzák a békefolyamatot. Trump közölte, hogy ha a háborút mielőbb lezárják, akkor megnyílik a lehetőség a valóban új minőségű amerikai-orosz kapcsolatok kiépítése előtt.
Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság titkosítás alól feloldott dokumentumokat tett közzé a külföldön működő, amerikai finanszírozású biológiai laboratóriumokról. Az iratok szerint Ukrajnában is több olyan intézmény működött, ahol veszélyes kórokozókkal dolgoztak.
Egy hónap telt el a kormány hivatalba lépése óta, és ezalatt Magyar Péter átállította Magyarországot az európai útra.
A javaslat előírja az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatás biztosítását is a katonai műveletekhez.
„Svájc teljes mértékben elkötelezett az ügyben” – közölte a svájci külügyminisztérium.
Eközben Zelenszkij bejelentette a katonák fizetésemelését.
A visszafogott első félidő után felpörögtek az események Dallasban. A Hollandia–Japán meccs a világbajnokság legjobb félidejét produkálta a szünet után, úgy tűnt, kapufás gólokkal nyer az Oranje, de nem tudta kihúzni a hajrát, az ázsiaiak megmentettek egy pontot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
