Megható sikertörténet: így hozta vissza Szijjártó Péter a magyar hadifoglyokat Oroszországból

A magyar diplomácia gyorsan reagált a néhány napja napvilágot látott segélykérésre.

Irán ismételt ballisztikus rakétatámadásai a Közel-Keleten felhívták a figyelmet a fegyver kulcsfontosságú szerepére a modern hadviselésben, és felvetették a kérdést, hogy az európaiak pontosan hány ilyen fegyverrel rendelkeznek.

Az Európa perifériáján zajló több háború miatt az EU-országok igyekeznek fejleszteni saját képességeiket, többek között közös kezdeményezések indításával. Európa azonban még mindig nagyrészt felkészületlen a modern hadviselésre, és a jelenlegi nagy hatótávolságú ballisztikus képességek csak néhány hadsereg, főként Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezésére állnak – számolt be az Euractiv.
A ballisztikus rakéta egy rakétameghajtású fegyver, amely nagy magasságban repül, eléri az űr szélét, hogy sebességet nyerjen a nagy távolságú precíz csapásokhoz.

Hasonló célt lehet elérni az úgynevezett cirkálórakétákkal, amelyeket alacsony magasságban lehet irányítani, hogy elkerüljék a radarok észlelését.
Franciaország nukleáris arzenáljának része egy sor tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta – az Ariane Group által gyártott M51 –, amelynek hatótávolsága több mint 8000 kilométer. Ugyanez a vállalat egy 2000 kilométer hatótávolságú szárazföldről indítható rakéta fejlesztésén is dolgozik.
London szintén rendelkezik tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákkal, az amerikai gyártmányú Trident D5-tel, amelyek a nukleáris védelmi rendszer részét képezik. Az Egyesült Királyság jelenleg fejleszt egy 500 km hatótávolságú, szárazföldről indítható ballisztikus rakétát – a Nightfall projekt néven –, hogy segítsen Ukrajnának az orosz támadások elleni védekezésben.
Görögország, az EU egyik Iránhoz legközelebb fekvő országa, csak rövid hatótávolságú rakétákkal rendelkezik. A görög hadsereg amerikai gyártmányú, rövid hatótávolságú MGM taktikai föld-föld ballisztikus rakétákat üzemeltet. Nemrégiben beszerzett izraeli gyártmányú LORA rakétákat is, amelyek hatótávolsága 400 kilométer.
Görögország volt az első EU-ország, amely katonai támogatást nyújtott szomszédjának, Ciprusnak, miután Teherán többször is támadást indított a Földközi-tengeri szigeten található brit katonai bázisok ellen.
Az Európai Hosszú Távú Támadási Megközelítés (ELSA), egy 2024-ben indított együttműködési kezdeményezés, szintén arra törekszik, hogy segítse Európát abban, hogy megszerezze az űrből történő nagy sebességű visszavágáshoz szükséges eszközöket.
2024 júliusában Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország indította el a projektet. Svédország, az Egyesült Királyság és Hollandia röviddel később csatlakozott, mivel egyikük sem rendelkezik 300 kilométernél messzebb hatoló, szárazföldről indítható rakétákkal. A projekt azonban még nem hozott eredményt.
Nyitókép: Yoan VALAT / POOL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában

A magyar diplomácia gyorsan reagált a néhány napja napvilágot látott segélykérésre.

