Jókai Mór az 1848-as esztendőt tartotta élete legfontosabb évének, mint fogalmazott: „Huszonhárom esztendős koromban egy év alatt forradalmat csináltam, háborúba mentem és megházasodtam.”
Két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza.
(Részlet a szerző 2008-ban megjelent …ÉS AZ ÜNNEP MINDIG ELMARAD? című könyvéből.)
Egyedül a későbbi miniszterelnök világított rá arra a hatalomátmentő léthazugságra, amiben az egész rendszerváltás fogant.
Harminchat évvel ezelőtt reformkommunisták sora tülekedett Nagy Imréék koporsójánál, mintha nem ők gyalázták volna évtizedekig a miniszterelnök emlékét. Szerencsére a magyar ember nem felejt. Veczán Zoltán írása.
Ahol a radikális iszlám államvallási szintű erőszakrendszer, a nő- és melegjogi aktivisták nem beszélgetőpartnerek, hanem kivégzendő bűnösök.
Terítéken a mesterséges intelligencia.
„Egyre erőtlenebb a Hadházy-kedd” – olvasható a Polkorrekt Facebook-oldalán.
Ha létezik nemzeti minimum, akkor úgy vélem, ebben a dologban kellene lennie. Szakály Sándor írása.
Ezért nem lesz ebből forradalom.
„Amikor a diktatúra ténnyé válik, a forradalom joggá” – fogalmazott a liberális aktivista.
Mi Magyarország útja a változó világrendben? Merre tovább, Európa? Milyen állapotban van a magyar tudomány? Interjú a Széchenyi-nagydíjjal kitüntetett Maróth Miklós professzorral.
Aki legkésőbb akkor számonkéri rajta, hogy éltében mit össze nem hordott a nevében. Mert van a magyarok Istenének humora! Kohán Mátyás írása.
„Ma Magyarország 1848-as bátor forradalma előtt tisztelgünk – a demokráciáért folytatott harc nemzedékeket inspirál” – jelentette ki Robert Palladino.
Petőfi Sándor a túrós csuszáért rajongott, Jókai Mór pedig a körmös bablevestől olvadt el.
A programsorozat célja hogy a diaszpórában élő magyar közösségek is átélhessék és magukénak érezzék történelmi örökségünket.
A bicentenárium lehetőséget nyújt arra, hogy megemlékezzünk a 19. századi magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb és legsokoldalúbb alkotójáról.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint fontos kérdés, hogy az amerikai pénzcsapok elzárása után Brüsszelben mennyire leszek hajlandóak „kinyitni a pénztárcákat, és finanszírozni azokat a sokszor felforgató folyamatokat, amelyek még a demokrata vezetés alatt indultak el.
Az 1989. december 15-i forradalom „ellopott” kezdete – Kincses Előd írása.
Biszku Béla sohasem kapta meg büntetését a pártállam érdekében elkövetett bűneiért.
