A „munkás-paraszt kormány” épp oly kegyetlen volt velük, mint a népköztársaság munkásembereivel.
A forradalom alatt és után több mint száznyolcvanezer magyar menekült el. A szovjet katonai intervenciótól az osztrák határ 1957. januári lezárásáig sem volt kockázatmentes, ám a határzár visszaépítése és a tűzparancs bevezetése után menekülőnek és a menekülőket segítőknek egyaránt életveszéllyel járt a szabadság felé vezető út.
Az azt megelőző tíz évben kizsigerelték, megalázták, elnyomták a falvak polgárait. Földjeiket elzabrálták, a tehetségesebb, módosabb gazdákat kuláknak nyilvánították, börtönbe vetették, a padlásról az utolsó búzaszemet is lesöpörték, a hitéletet üldözték. Mint annyiszor a történelemben, megint a magyar parasztság vette magára a legnagyobb terhet. Elképzelhetetlen a mai eszünkkel: asszonyok, akik tehenet fejtek, nem tudtak a gyerekeiknek egy pohár tejet adni. A baromfit tartó gazdák a börtönt kockáztatták, ha megbetegedett valaki a családban, és levágtak egy tyúkot gyógyító húslevest készíteni, hiszen mindent be kellett szolgáltatni. A szovjet páncélosokkal és a velük együttműködő magyar gazemberekkel – Kádár, Apró, Dögei – levert forradalom után a falvakban is kihalt a remény.
Nem úgy a tettrekészség.
A városi ruhában mocsarakon, erdőkön át menekülni szándékozó embereket számtalan visszaemlékezés szerint azok látták el étellel, meleg ruhával, akiknek maguknak is alig volt.
Voltak természetesen hivatásos embercsempészek is, akik pénzért, aranyért vitték teherautóval a határhoz közeli településekre a menekülőket. Ám azok a hegyeshalmi, fertőrákosi, velemi, ágfalvai vagy épp nemesnépi, magyarszombatfai falusiak és a többiek, akik a bőrüket a vásárra vitték, legtöbbször felebaráti szeretetből vezették el a zöldhatárhoz a szovjet és bábjai elől eliszkoló polgártársaikat. Ők vitték oda a Hansági-főcsatorna fahídjaihoz éjjel, vagy át az erdőn az aknateknőket kikerülve. Jó néhányan közülük többéves börtönbüntetést kaptak tiltott határátlépésben való bűnsegédlet vádjával. A „munkás-paraszt kormány” épp oly kegyetlen volt velük, mint a népköztársaság munkásembereivel.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Se ki, se be.
A gazdák blokád alá vonják a lengyel–ukrán határt.
A hatvanöt éves hercegnek nincs politikai tapasztalata és egészen mostanáig nem tekintették őt alkalmasnak arra, hogy összefogja az iráni ellenzéket, azonban az elmúlt két hétben a tüntetők az ő nevét kezdték skandálni.
Az internetleállás ellenére is terjednek a felvételek.
Az ország olyan helyzetbe került, amelyre az 1979-es forradalom óta nem volt példa.
A havazás miatt a szlovén hatóságok kedd este több határátkelőt is ideiglenesen lezárták a kamionforgalom elől.
A közintézményekbe vetett és az állampolgárok közti minimális bizalmat egyaránt megsemmisíti, ha állóháború alakul ki a kormányzat és a bírói kar között.
Továbbra sem tudni, hogy jön vagy nem jön.
