Ha csak egy filmet néz meg Ukrajnáról, ez legyen az

Csaknem egyórás dokumentumfilmmel jelentkezett az ukrajnai háború évfordulójára a többek között a Blokád című játékfilmről és a Trianonról szóló megrázó dokumentumfilmjéről ismert Tősér Ádám rendező. A Baljós közelség exkluzív bemutatója éppen február 24-e este lesz az Uránia Filmszínházban.

A dokumentumfilm alapvetően három részre bontható: az első, rövidebb részében kapunk egy nagyon masszív, sűrű történelmi áttekintést Ukrajna és az ukránság kialakulásáról, történelmi viszonyulásukról az oroszokhoz és persze saját magukhoz. Ebben olyan kiváló szakértők segítenek, mint az MTA-doktor Font Márta középkortörténész, Halász Iván jogtörténész, Bencze András ruszisztikus, Dupka György író, történész, valamint nyelvészek (Lebovics Viktória és Taskovics Okszana ). De megszólal benne hosszabban például a Volodimir Zelenszkij rezsimjéről leleplező könyvet író Konsztantyin Bondarenko.

Elsősorban az ukrán nemzettudat neuralgikus pontjait szedik ebben a részben elő, egészen az egykori szlávság kialakulásától, amely a mai Ukrajna és Fehéroroszország területén történt. Olyan alapinformációk mellett, mint például, hogy

odáig, hogy ez az államalakulat kapcsán, aminek kapcsán először a 12. század végén fordult elő először az „Ukrajna” kifejezés, ez nem jelölt népet vagy nemzetiséget (mint azt egyébként egyes nacionalisták szeretik visszavetíteni). Vagy hogy az egész végletes orosz-belorusz-ukrán szétválás a mongol hódításnak köszönhető, amely miatt elveszett Kijev, mint központ; nyelvileg is ekkor kezdett szétválni a három nép.

bár szintén az ukrán nemzettudat egyik alapvető eleme a szökött jobbágyokból szerveződő, harcos csoportok története, akik végül a mongolok alól felszabadulva, a lengyel-litván unió ellen harcolva végül orosz fennhatóság alá kerültek, ahol egyre zsugorodó autonómiával szembesültek.

A hamar lengyel–szovjet sírba hanyatló, első világháború romjain létrejövő első ukrán állam nagy része szovjet uralom alá került, ahol lesújtott rá a sztálini tervgazdaságnak köszönhető, tömeges halált okozó éhínség, a holodomor. Bondarenko megjelenése itt különösen erős, ugyanis rámutat: 

Itt valamelyest előkerül Sztyepan Bandera neve is – bár a hozzá tartozó mozgalom által elkövetett mészárlások valószínűleg terjedelmi okokból nem került bele a filmbe –, mint a néhány napig fennálló Hitler-csatlós ukrán állam megálmodója, majd a második világháború borzalmai. Bondarenko emellett rámutat, hogyan került a Krím Ukrajnához (nem a Kreml ukránbarátságából, hanem ezzel tolták rá a krími csatorna építésének költségeit az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság).

Bondarenko rámutat az egykori szovjet majd ukrán elit korruptságára, és arra, ahogyan egyébként az oroszok némán figyelték, hogyan szegi meg a Gorbacsov elnöknek adott szavát a NATO-terjeszkedés kapcsán.

K. Debreceni Mihály kárpátaljai újságíró tolmácsolásában ezután beláthatunk a kulisszák mögé, hogyan fordult szembe a 2004-2005-ös narancsos forradalom után a kijevi vezetés az oroszokkal, hogyan jutottunk el a Méltóság Forradalmáig, ami igen hamar egy nacionalista projektbe fordult át, amelyben már nem volt hely a nemzetiségeknek, s így a magyaroknak sem a továbbiakban.

Ezt követi a második blokk, a kárpátaljai magyarok sorsának bemutatása.

– mondja a filmben K. Debreceni Mihály, rámutatva: azt akarták sugallni, hogy a kárpátaljai magyarság ukránellenes és szeparatista.

– fogalmaz. Dupka György ugyancsak súlyos, helybéli tapasztalatokról számol be az átalakulás éveiről, és arról, hogyan lettek nemkívánatosak magyarként szülőföldjükön. Ennyiben is megállna és igen erős lenne a dokumentumfilm, de az alkotók továbbmentek: kárpátaljai magyar és ukrán szereplőkkel mutatják be a jelenlegi helyzet minden borzalmát, testközelből, Bondarenko pedig a mindent átitató korrupcióról mesél az utolsó csinovnyiktól a felsővezetésig.

Számos kárpátaljai szereplő is megosztja élményeit, gondolatait, a kényszersorozások elképesztő jogtiprásait. Emellett olyan, szokatlan nézőpontokkal is találkozhatunk, mint például Szemán László bűnügyi újságíróé, aki elmondja, hányféle bűnözési forma szabadult már most Ukrajna szomszédaira;

S mindenellett megszólal a filmben egy oroszul beszélő ukrán asszony is, akinek a férje katona, mert „nem volt bátorsága elszökni, nagyobb bátorsága volt harcolni” és ennek viselik brutális pszichés terhét aggodalommal, elidegenedéssel.