Rossz hír a románoknak: szenzációs magyar régészeti lelet került elő a Partiumban

2026. június 07. 20:52

Megtalálták Szent László püspöki székesegyházának alapjait.

2026. június 07. 20:52
null

Nemzetközi viszonylatban is jelentős régészeti felfedezéssel zárult a bihari földvár részleges feltárása. A legmodernebb georadaros és geomágneses vizsgálatoknak köszönhetően a föld alatt megtalálták Szent László király egykori püspöki székesegyházának maradványait, ezzel egyértelműen bizonyítva, hogy az egykori magyar püspöki székhely nyomaira bukkantak – írja a Maszol.ro. A felfedezés részleteit Emődi Tamás műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök ismertette a nagyváradi Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartott szakmai konferencián.

Elmondása szerint a bihari földvár építése nagy valószínűséggel az 1040-es években kezdődött.

Szent László hercegként aktívan használta ezt az erődítményt, amely a hercegség központi védelmi bázisaként szolgált az uralkodása előtti két évtizedben.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

Bár a területet az 1960-as évektől kezdve huszonöt éven keresztül kutatták régészek, a hatalmas létesítménynek mindössze mindössze 2,5 százalékát sikerült eddig feltárniuk. A jelentős áttörést az Országos Helyreállítási Program (PNRR) keretében megvalósuló Romániai Szent László-út program hozta meg. A talaj átvizsgálása után a kutatók a földvár mértani középpontjában kezdték meg az ásatásokat, ahol ráakadtak a bihari püspökség első székesegyházának alapjaira.

A székesegyházat a tatárjárás során elpusztították, de alapjai fennmaradtak.

A felfedezés tudományos szempontból különösen értékes, hiszen a 11. századi magyar püspöki központokról igen kevés információ áll rendelkezésre. Az alapok azért maradhattak meg viszonylag érintetlenül, mert az Árpád-házi király később áthelyezte a püspökség székhelyét a kereskedelmileg fontosabb Váradra. Így a bihari templomot nem építették át a későbbi évszázadokban, hanem a tatár pusztítás után romjaiban hagyták.

A bihari földvár egyébként a négy legnagyobb korai magyar ispánsági vár közé tartozott. Az ásatások során tisztán kirajzolódott a székesegyház alapjainak kontúrja, így már ismert a templom bazilikális alaprajza. Felmenő falak azonban nem maradtak fenn, faragványok pedig egyáltalán nem kerültek elő, ezért a teljes térrekonstrukcióhoz további kutatások szükségesek. Az alaprajzi adatok alapján azonban már most reális lehetőség nyílik arra, hogy a járószinten bemutassák a kora Árpád-kori katedrális alaprajzát.

A lelet egyértelmű tárgyi bizonyítékul szolgál a Partium és Erdély magyar történelmi gyökereire.

Nyitókép forrása: MTI/Kátai Edit

 

***

 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
truthisone
2026. június 07. 21:14
Az a cím tisztelt szerkesztőség. Teljesen felesleges provokálni, még ebben a témában is ugyanis nyuvadozunk a provokaciokban manapság. Ötletként 'örvendetes hír' - például ugyanazt a hatást érné el ha nem jobbat.
Válasz erre
3
0
figyelő4322
2026. június 07. 21:12
Ez tényleg nagyszerű felfedezés. Jó lenne persze, ha nemzetközi tudósokat is meginvitálnának, hogy azok is megerősítsék a lelet hitelességét. Nem csak Ajrópából, hanem Amerókából is. Meg persze keletről, tehát Kínából, Japánból, Koreából, stb. A keletiek talán nem annyira hülyék, hogy elhiggyék az oláhok kárpát medence-i őshonosságát, mint sok ajrópai már bevette. Csaxólok, még mielőtt valami oláh 'tudós' rájön, hogy ez csak egy ősi dákó- roma erődítmény volt, és éppen a hódító magyarok rombolták le!
Válasz erre
8
0
Halder_1899
2026. június 07. 21:04
Jó hír !
Válasz erre
5
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!