Regék földje, Háromszék

Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék – középkori eredetű kis székely egységekből állt össze az 1562. esztendőben Háromszék. A katonás székely rendből és a régi magyar világ organikus fejlődéséből eredt sajátossága: a három önálló, egyenrangú törvényszék élén közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának, a mai Székelybánja várnak a kapitánya is volt. 

Az egyesült Háromszék vármegyét meghatározta az Olt folyó völgye és a körülötte magasodó hegységek, amik tagolttá tették ezt a vidéket. Erdély és a régi Magyarország egyik legszebb tája ez: hegyóriások tekintenek le az alant fekvő, falvakkal pettyezett lapályra, a vadonban pedig mitikus lényeket, tündéreket és óriásokat képzeltek maguknak a régi emberek, ma pedig nagyon is valóságos medvék járják az erdőket. A misztikumot csak erősítették az olyan különös természeti jelenségek mint a torjai Büdös-barlang, Európa legnagyobb működő mofettája, ahol kénes gáz árad ki a föld mélyéből; és innen nem messze áll az egykori Apor-birtok Bálványosvár, amelyet a mára elfeledett ősi magyar vallás egyik utolsó, a 12. századig kitartó fellegvárának tartott a hagyomány. 

Bölön, Bacon és Uzon, Zágon, Zabola és Kovászna – ízes nevű községek sorakoznak e tájon a hegyek alatt, s a legtöbb településen ma is a magyar szó és gondolat uralkodik. Így van ez még a Háromszék-örökös Kovászna megye székhelyeként is funkcionáló Sepsiszentgyörgyön is: igaz, a több mint 50 ezres városban már minden ötödik lakos román. A Kós Károly tervezte Székely Nemzeti Múzeum és tárlata kötelező látnivaló a magyaroknak. A megyeszékhely ma is őrzi a dicső 1848-as hagyományt, amikor Gábor Áron kisbirtokos, asztalosmester és forradalmi tüzértiszt harcba hívta a háromszéki székelyeket. „Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól” – írta e korról Gracza György. 

Sepsiszentgyörgy mellett a mindig is a legkeletibb magyar lakosságú város, Kézdivásárhely számít nagyobb településnek Háromszéken, az emlegetett Gábor Áron itt öntötte legendás ágyúit. Városépítészeti érdekessége a főtérről nyíló mintegy hetven udvartér, a régi mesterek házudvarainak sora. Nyüzsgő kis város volt egykor Kézdivásárhely, ahol céhek sora működött, ezeknek az Incze László Céhtörténeti Múzeum és a Patikamúzeum állít emléket. 

Háromszék nemcsak a várak és városok, hanem a szép kúriák és kastélyok földje is. Az egyik legszebb közülük Miklósváron a Kálnoky család ősi várkastélya; szintén szép birtoka van errefelé, Zalánpatakon III. Károly brit királynak is, aki Rhédey ősei nyomán Erdély szerelmese, és uralkodóként is visszajár a háromszéki hegyek közé. Nehéz is elhagyni ezt a vidéket. Mint Orbán Balázs, a nagy székely utazó Háromszékről 1868-ban írta: „Itt állok véghatáraidnál szép és dicső Háromszék. Még felötlenek előttem szép bérceid, melyek mindenike ismerős nekem, még látom arany embereket és arany kalászokat termő szép tereidet, még búcsút intőleg tekint felém havassorod.”

Nyitókép: A Székely Nemzeti Múzeum épülete
Fotó: Wikipédia