Régen a házakban ott lógott Ferenc József és Kossuth Lajos képe, és ez nem volt ellentmondásos. A konzervatív ember organikus fejlődést akar, nem szereti a káoszt.
Bemutatták a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb számát, melynek témája a történeti folytonosság volt. A lapbemutatót Békés Márton főszerkesztő nyitotta meg, majd Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese tartott bevezető előadást.
Máthé kifejtette, hogy a nemzetiszocialisták munkáspárt voltak, nem minősítve ezzel a becsületes munkáspártokat.
Marxista gyökerekkel rendelkeztek, és ez Hitler hatalomra jutásától egyre nyilvánvalóbbá vált. És erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt, hiszen a Szovjetunió marxista ideológiája kizárta, hogy ugyanazon a pályán egy eltérő nyelvezettel, de hasonló célokkal és világnézettel versenyezzen valaki. Amikor a Komintern meghatározta a fasizmus kifejezést, részben azt a célt szolgálta, hogy ne kelljen a nemzetiszocialista kifejezést használni. A meghatározás szerint ez a kapitalizmus legordasabb formája, és annyira szörnyű dolog, hogy még a becsületes tőkések is összefoghatnak a marxista pártokkal vele szemben. Ez adta meg aztán a népfront elméleti keretét.
Ezt követte egy beszélgetés, melyet Horváth Szilárd moderált, s melynek résztvevői a lap szerzői, Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Gali Máté, az MCC kutatótanára és Anka László, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatója voltak.
Horváth Szilárd kérdésére, miszerint milyen folytonosságot találhatunk a Szent Korona történetében, Baczoni Dorottya kifejtette, hogy vannak olyan folytonosságok, amelyek a túlélés zálogai. Ezzel szembe állította a negatív folytonosságokat, mint például amiről Máthé Áron is beszélt. Amikor folytonosságot vizsgálunk, bejön a megszakítottság kérdése is. A kérdés, hogy amikor már nincsen király, mihez kezdjünk egy a középkorra visszanyúló, a királyság szimbólumát jelentő koronával? A jelentések egymásra épülnek, ahogy haladunk előre az időben, és hiába haladtuk meg a királyságot, a téma mindig itt lebeg felettünk, szimbolizálja eredetünket, és a huszadik században is politikai súlya volt, például a revíziós politikában, de Kádár sem tudta megkerülni a kérdést.
A Szent Korona mai napig egy cölöp, amely a történelmünk során mindig ott volt, valamilyen szempontból jelentős volt, és talán nem véletlen, hogy nem múzeumban van, hanem az Országházban.
Anka László kifejtette, hogy 1849-ben leverték a szabadságharcot, és a politikai elitben felmerült a kérdés, hogy hogyan tovább? Az itthon maradt politikusok érezték, hogy az emigráció nem csinál újabb forradalmat, és úgy tűnt, a nagyhatalmak nem akarják Ausztriát eltörölni. A kiegyezés felvetette a folytonosság kérdését, hiszen a törvényesség alapja, hogy meg kell koronázni az uralkodót. Névlegesen itt volt, császár volt, a királyi titulust nem is viselte, de a kiegyezés szimbolikus pillanata volt a koronázás 1867-ben.
Anka hozzátette: a Szent Korona ezt a korszakot is végig kísérte.
A legtöbb házban ott lógott a falon Kossuth és Ferenc József képe, a két, ellentétes kultusz megfért egymás mellett. Generációk nőttek fel úgy, hogy ő volt a király, és így a király személyében volt meg a folytonosság, a politikai rendszer is ’67 után működött.
Gali Máté szerint a Szent Korona-eszme korszakokon átívelő dolog volt,
a dualizmusban kicsit elhalványult a jelentősége, ám a Horthy-korszakban egy durva országcsonkítást követően kellett újraszervezni az államot. Így a Szent István-i keresztény, befogadó magyar államiság eszméje újra hangsúlyosan jelent meg. A Horthy-korszakban végig nagy vita volt arról, hogy ha egyszer a királyi szék betöltésre kerül, akkor ki üljön bele. A legitimisták alapvetően a Habsburg-ház elsőbbségét preferálták volna, de voltak a szabadkirályválasztók is, akiknek számos elképzelése volt, hogy kik lehetnének a szóba jöhető király-jelöltek. Volt, aki az olasz királyi családból hozott volna uralkodót, mások Horthyt, vagy a brit sajtómágnást, Rothermere lordot akarták meghívni.
Baczoni kiemelte, hogy
ezek nem öncélú történészi írások, hanem reflektálnak napjainkra,
Békés Márton írása is eljut a Hunyadi-korszaktól napjainkig. A történész időhorizontja más, mint a politológusé, és ezek segítenek megérteni napjainkat is. Horváth Szilárd idézte Bethlen Istvánt arról, hogy az új politikát nem lehet ott folytatni, ahol Tisza István abbahagyta, de a politikát össze kell kapcsolni a nagy tradíciókkal, melyekre felépült az ország rendje. Anka hozzátette: fontos dolog, és ezt Bethlen tudta, hogy a forradalmak tapasztalata, hogy nem csak nemes eszméket emeltek fel, de visszaesést is okoztak és véresek voltak. A Bethlen-féle gondolkodók organikus fejlődést kívánt, nem egy válságos berendezkedés radikális elvágását akarták, hanem folyamatos fejlődést, polgárosodást.
Gali Máté utalt rá, hogy Szakály Ferenc középkorász arra jutott:
Trianon gyökerei már a török korban keresendők,
az idegen nemzetiségűek betelepítésében, akiket a kiirtott területek lakosságának pótlására hoztak be. Az ország még is fel tudott állni a neoabszolutizmus után is, egy prosperáló korszak következett utána. Magyarország lelke halhatatlan maradt - állapította meg ekkoriban egy hazánkról író ír pap is.
(A nyitókép forrása: a Kommentár Facebook-oldala)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Valós történelmi forrásokat hézagosan vagy torzan tartalmazó, tudománytalan, ellenségképgyártó mesével kábítják a romániai diákokat a mai napig – vallja Köő Artúr történész, tanár, aki a jelenkori romániai tankönyvek vizsgálata után megdöbbentő dolgokat tárt fel.
Andreas Rödder szerint Németország húsz éve ugyanabban a politikai zsákutcában toporog, és ha nem néz szembe a válsággal, akkor idővel a mindent felforgató törés következik.
Megkongatta a vészharangot Mitrovits Miklós.
Nagy bajban lehet Mérő Vera és Cseh Katalin, ha meg akarják szólítani a nőket.
Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a Horthy-korszakról napjainkra hiteles, harag és részrehajlás nélküli kép rajzolódhasson ki.
Egy szava nem volt igaz.
Hamarosan életbe lép az orosz gáztilalom, mit csinálnak ennek élharcosai? Természetesen orosz gázt vesznek, akinek meg nincs tengerpartja, az úgy járt.
Bezzegnyugat.
