„Sajnállak. Remélem legalább annyi mentséged van, hogy nem ingyen…” – írta az újságíró Konok Péternek.
Csintalan Sándor közösségi oldalán ment neki Konok Péter történésznek. Az újságíró azért intézett Konokhoz néhány keresetlen szót, mert a történész legutóbbi ÖT című műsorban arról beszélt, hogy több ellenzéki orgánum is azon versenyzett korábban, hogy melyik legyen a Tisza Párt sajtója. Példaként a Magyar Hangot és a Gulyáságyú Médiát hozta.
Csintalan úgy fogalmazott, „Konok Péter kedves! Ki vagy te és hova züllöttél?
Ez már mérhetetlenül aljas, hazug és erkölcstelen.
Van még lejjebb? Biztos, hogy van. Sajnos! Sajnállak. Remélem legalább annyi mentséged van, hogy nem ingyen…” – zárult a bejegyzés.
A műsorban a történész mellett helyet foglaló Dévényi István – aki a Magyar Hang munkatársa – visszakérdezett, hogy lapja miért is szeretett volna Magyar Péter főmédiája lenni. Erre Konok azt válaszolta, hogy ő „úgy látta”. Dévényi az elhangzottak kapcsán megjegyezte, hogy a Magyar Hang
kifejezetten elszenvedője volt a Magyar Péteri médiapolitikának”.
A történész emlékeztetett, hogy végül így született meg a Tisza saját platformja, a kontroll.hu, melynek élén Magyar Péter öccse, Magyar Márton áll.
Erre Dévényi István megjegyezte, hogy mikor még friss volt a Magyar Péter-történet, és bárhol a címlapra került, azzal mind a Tisza-vezér, mind az „ómédia” jól járt – hangsúlyozta az újságíró.
Ennél a pontnál Hont András is szót kért, és aláhúzta, hogy
a Magyar Hang mind „jól benézte”.
Ezután Dévényi már csak azt tudta mondani, hogy „nem szép”, hogy beszélgetőpartnerei mindebbe azt látják bele, hogy ők bejelentkeztek fő tiszás médiának.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Nyitókép: Képernyőfotó
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Telex, a 444 és a 24.hu is rendszeresen késve tudósít a Tisza-vezér zűrös ügyeiről, és csak az ő narratívájában mutatják be azokat. Az összehangoltan működő balos portálok gyakran elhallgatják a Magyar számára kellemetlen témákat.
***
A Faktum adatokkal szembesítette a történészt.
De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.
A választ Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár történészével és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot vezető Barkó Ágoston atyával közösen kerestük.
Felháborító módon beszélt a székelyekről egy interjúban Lukács Csaba, aki a hétvégén a Tisza erdélyi táborának előadója is volt.
Ceglédi pedig azzal a gondolattal játszott el, hogy mi lenne, ha egy koncerten dicsérnék a kormányt, ugyanis most mocskosfideszezni „kötelező”.
Egyik oldalon az ország kiemelkedő koponyái, a másikon ismeretlen programírók, egy genderaktivista és az Anna-bál volt szépe.
Mutatjuk.
